A Magyar Nemzeti Levéltár kettős évfordulója alkalmából létrehozott emlékérmék egyik oldalán az országláda, a másikon a központi levéltár épülete jelenik meg, amely 100 évvel ezelőtt kimondottan levéltári céllal épült − mondta el Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója a hétfői ünnepélyes kibocsátáson.

Az országos levéltár több olyan iratot is őriz, amely a pénztörténethez kapcsolódik − mondta a főigazgató. Hozzátette, hogy annak idején nagy méretű vasládában őrizték az ország, a vármegyék és a magyar arisztokrácia fontos iratait. Az országos levéltár ma már mintegy 90 kilométer hosszú iratanyagra vigyáz − jegyezte meg.

Az MNB fontosnak tartja az értékőrzést, a figyelemfelkeltést és az ismeretterjesztés kulturális missziójának felvállalását, ezért az intézmény 1969 óta rendszeresen bocsát ki emlékérmeket az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményei és évfordulói, valamint nemzetközi történések kapcsán − hangsúlyozta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

Ismertette: az országos hatáskörű levéltár működését megalapozó törvénycikk kihirdetésének 300. évfordulója alkalmából a bank 15 ezer forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 3 ezer forintos színesfém változatát bocsátja ki. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 7 ezer darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben szintén 7 ezer darab készíthető. Az érméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte, előlapjukon Dudits Andor festőművész a levéltárban található egyik falfestménye alapján készült országláda ábrázolása látható. Az előlapokon látható ábrázolás utal az intézmény megalapítása előtti időkre, amikor az ország főbb dokumentumai még elfértek egy ládában tárolva − közölte az MTI. 

Az érme hátlapján a Magyar Nemzeti Levéltár jogelődje, az Országos Levéltár 1923-ban használatba vett, központi épületének mai homlokzati ábrázolása jelenik meg, háttérben – eltérő felfényezéssel elkülönítve – az épület egykor szerves részét képező toronnyal, amely a második világháború alatt olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani - mondta Virág Barnabás. Ismertetése szerint az ezüst emlékérme − a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követően három hónapig, a színesfém változat egy évig névértéken vásárolható meg hétfőtől az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.

H. Németh István történész, a levéltár osztályvezetője szerint az országládával kapcsolatban keveset lehet tudni. A feljegyzésekből annyi kiderül, hogy a feltehetően vasból készült ládát a nádorok egymásnak adták át, és a középkorban többek között nemzetközi szerződések megőrzésére szolgált. Később a király székhelyén, az Anjouk idején Visegrádon majd Budán az akkori levéltár felügyeletét a kincstár látta el.

Az önálló levéltárat egy 1723. évi törvény hozta létre. Ekkor az országgyűlés úgy határozott, hogy az ország okiratait, illetve a magánszemélyeknél lévő országos jellegű iratokat gyűjtsék össze és azokat az ország levéltárában (Archivum Regni) kötelezően helyezzék el. Az intézmény 1756-ban kezdte meg működését, majd több más hivatali irattár összevonásával 1874-ben újjászervezték és azóta működött nyilvános gyűjteményként – mondta H. Németh István.