Július 1-jétől módosultak a Polgári törvénykönyv öröklési szabályai: ha az elhunyt örökhagyónak nincs örököse, a tulajdonát képező belföldi ingatlant és az abban található ingóságokat nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örökli. Fellelhető örökös hiányában könnyen az is előfordulhat, hogy egy személygépkocsi sorsát az dönti majd el, hogy garázsban vagy az utcán parkolták-e le.
Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló törvényt, amely július 1-jétől módosította a Polgári törvénykönyvnek az öröklési szabályait is.
Az új rendelkezés kimondja:
amennyiben az elhunyt örökhagyónak nincs örököse, a tulajdonát képező belföldi ingatlant és az abban található ingóságokat nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örökli.
A települési önkormányzat törvényes öröklése esetén minden olyan, a hagyaték tárgyát képező ingatlanon található ingó dolognál, amelynek a tulajdonjoga nem állapítható meg, vélelmezni kell azt, hogy az örökhagyó tulajdonában állt halálakor. Ugyanakkor ez a szabály kizárólag az ingatlanokra és az abban levő vagyontárgyakra vonatkozik, vagyis az utcán álló személyautóra, cégre vagy bankszámlára nem. Szintén nem vonatkozik a rendelkezés a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földekre, eszközökre, állatállományra stb., mert ezeket – más örökös hiányában – az állam örökli.
A törvényjavaslat indoklása szerint az új szabályozásnak az a célja, hogy az elhunytak ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az örökséget terhelő kötelezettségek (például jelzáloghitel) teljesítése is hatékonyabb legyen.
Míg az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg, az önkormányzatnak viszont van lehetősége erre. Ebben az esetben az állam örököl, ahogy automatikusan szintén az állam lesz az örökös, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Szintén az állam marad az örököse – más örökös hiányában – azoknak a vagyontárgyaknak, amelyek nem számítanak az ingatlanon lévő ingóságoknak.
Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője azt tanácsolja, hogy mindenképpen érdemes végrendelkeznie annak, akinek nincs rokonsága, amely örökölne utána.
Így meg tudja előzni, hogy a hagyatéka jogvitákat okozzon. Előfordulhat ugyanis, hogy egy autó sorsát az dönti el, a garázsban vagy az utcán parkolták-e le. A bankszámlák pedig nem számítanak ingatlanon található vagyontárgyaknak, de ismert olyan bírói gyakorlat is, amely a bankbetétet mégis annak minősíti, ha az örökhagyó a lakásban tartotta a betétkönyvet
– hívja fel a figyelmet a közjegyző.
Szécsényi-Nagy Kristóf szerint kifejezetten sérülékeny helyzetben vannak az élettársak. Mivel nem törvényes örökösei egymásnak, ha nincs végrendelet, akkor az önkormányzattal szemben még azt is bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy a saját személyes tárgyai – ruhái, könyvei –, amelyek az örökhagyó házában voltak, nem tartoznak a hagyatékhoz és azokat nem az önkormányzat örökli.
Az is fontos tudnivaló, hogy a Polgári törvénykönyv új szabályait csak a 2023. július 1-jén vagy azt követően megnyíló örökléseknél kell alkalmazni.
(Borítókép: Oláh Tibor / MTI)