„Alapvető nemzetgazdasági érdekünk, hogy a lehető legtöbb, szoftverfejlesztéssel foglalkozó beruházás érkezzen Magyarországra, ezért a kormány mindent megtesz az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a belga tulajdonosi hátterű Delaware beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy
az információtechnológiai tanácsadással foglalkozó vállalat budapesti központja mellett Debrecenben is irodát nyit.
A 2,7 milliárd forint értékű projektet az állam csaknem 600 millió forinttal támogatja, így hozzájárulva első körben hetven új munkahely létrehozásához.
Elmondta: ezen beruházás nyomán sok fiatal hosszú távú karrierlehetőséget kap, akik ezáltal a nemzetközi szintű szaktudásukat Magyarországon kamatoztathatják, ahol is egyre több olyan álláslehetőség van, amelyek fizetésben, presztízsben, a munka sokszínűségében, valamint technológiai fejlettségben is alternatívát tudnak kínálni a külföldre költözéssel szemben.
A jól képzett, nyelveket beszélő, külföldön is könnyen munkát találó magyar fiatalok itthon tartásában ez az ágazat kifejezetten fontos szerepet játszik
– mutatott rá. Hozzátette, a Delaware-beruházásért jelentős nemzetközi verseny zajlott, a győzelem pedig jól mutatja hazánk versenyképességét.
„Ez a döntés is világosan mutatja, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő, kifejezetten a szellemi kreativitásra irányuló beruházásoknak a vidék Magyarországán is igazán helyük van. Főleg az olyan helyeken, ahol az egyetem ezrével termeli ki a művelt emberfőket” – vélekedett.
Szijjártó Péter arról is beszélt, a koronavírus-világjárvány háttérbe szorította a személyes jelenlétet, valamint rávilágított az egymástól fizikailag távol lévő pontok közötti beszállítói láncok sérülékenységére, így jelentősen felértékelte a digitalizációt.
„Az egyik hatása a magunk mögött hagyott elég vad időszaknak, hogy a gazdasági folyamatoknak, s úgy általában a munkavégzésnek a nagy része átkerült a digitális térbe, ahol a szervezetirányítás vagy a gazdasági folyamatok működtetése már nemcsak az egyéni képességeken, hanem a digitális megoldások minőségén is nagyban múlik” – húzta alá.
Magyarországot a változások érzékenyen érintették, tekintettel arra, hogy az elmúlt évek nehézségei egybeértek időben azzal a folyamattal, amelyet itt úgy írunk le, mint a gazdaság dimenzióváltása, amikor a Made in Hungaryből egyre inkább az Invented in Hungary idejébe lépünk át
– mondta. Kiemelte: az a nemzetgazdaság tud hosszú távon igazán sikeres lenni, amelyben a cégek működését, a termelést a legmodernebb digitális és informatikai megoldások segítik, amelyben az új vállalatirányítási rendszereket kidolgozzák és leggyorsabban alkalmazzák.
Éppen ezért Magyarországnak az az alapvető nemzetgazdasági érdeke, hogy a lehető legtöbb, szoftverfejlesztéssel foglalkozó, üzleti alkalmazások kifejlesztésével foglalkozó beruházást idehozzuk
– jelentette ki. A miniszter közölte, hogy az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében nagy erőfeszítéseket tettek:
zajlik az 5G-hálózat fejlesztése, cél az internetelérés 90 százalékosra bővítése, továbbá Európa legalacsonyabb adói is segítik a munkavállalást a magas hozzáadott értéket előállító ágazatokban.
Tavaly húsz, kifejezetten magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtő beruházást támogatott az állam, amelyek nyomán összesen 2500 ilyen állás jön létre – tette hozzá a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a Brainhub rangsorában Magyarország az ötödik helyen áll az informatikai fejlesztők tudásának összehasonlításában, míg a lakosságszámát tekintve a 95. globálisan.
Kitért arra is, hogy az informatikai szolgáltatószektor ma 175 ezer embernek ad munkát, a szektor termelési értéke 2022-ben tízszázalékos növekedést követően meghaladta a 3600 milliárd forintot, és ezzel rekordot döntött, a lendület ráadásul minden jel szerint kitart idén is.