A bulinegyed esete rávilágított arra, hogy milyen aknákat rejthet Erzsébetváros vezetője számára a tény, hogy egy napon rendezik az európai parlamenti választásokat az önkormányzatival.
Se kiköpni, se lenyelni nem tudja Erzsébetváros polgármestere a VII. kerület zárórarendeletéből eredő helyzetet. Erre utal legalábbis, hogy a városrész civil képviselőjének ezzel összefüggő előterjesztéseit különböző okokra hivatkozva még napirendre sem engedte venni a júniusi testületi ülésen. Garai Dóra
Niedermüller Péter pártja, a Demokratikus Koalíció már korábban bejelentette, hogy a 2024-es önkormányzati választáson Erzsébetvárosban ismét őt jelöli polgármesternek. A választás egy napon lesz az európai parlamenti választásokkal, e két aktus pedig kétféle elvárást támaszt a bulinegyeddel kapcsolatban. Míg a polgármesternek az (egyre fogyatkozó számú) helyben lakó nyugalmát és kulturált lakhatási körülményeit kellene biztosítania, addig pártja listás EP-választási sikere érdekében a színes, befogadó, fiatalos és pezsgő Erzsébetváros képét kellene sugároznia. Bár kompromisszumos javaslatként korábban felmerült a hétköznapokra érvényes éjféli zárás, mára bebizonyosodott, hogy e két érdek összeegyeztethetetlen. A választásokig hátralévő kevesebb mint egy évben nem szolgálná a városvezetés érdekét, ha a meglehetősen megosztó „bulinegyed-ügy” tematizálná a helyi közbeszédet.
2019 nyarán Niedermüller Péter a Népszavának még úgy fogalmazott: „A lakók éjféli zárást szeretnének, ami teljesen érthető. Mi is ezt támogatjuk." Aztán megszületett a kritériumrendelet, és felállt egy testület is, amely a számolatlanul érkező lakossági panaszok nyomán igyekezett valamiféle megoldást találni az éjszakai dorbézolással járó kellemetlenségek csillapítására. Sikertelenül, amit az is jelez, hogy a rendeletet kidolgozó és egyben a munkacsoportot vezető alpolgármester lemondott.
Az éjféli kötelező zárás alól is szinte minden szórakozóhely mentesült ami oda vezetett, hogy mára több mint 200 mulató vonzza a nagyjából fél négyzetkilométeres területre az alacsony színvonalú szórakozásra vágyó turistákat.
A Liszt Ferenc tértől eltekintve alig akad a VII. kerületben olyan hely, ahová egy középosztálybeli pár nyugodtan be tudna ülni vacsorázni. Itt nem éttermek vannak, hanem itatóhelyek, amelyek a kiállított számlák szerint még veszteségesek is, így az államnak működésükből nincs haszna. De nincs az önkormányzatnak sem, amelynek 900 millió forint körüli összegbe kerül az állandó takarítás, miközben a mulatót üzemeltető cégek ennek csak a töredékével járulnak hozzá a költségekhez – magyarázzák a dühös helyiek. Az Élhető Erzsébetváros Egyesület egyenesen úgy fogalmaz: „a polgármester és koalíciója nem a VII. kerületi lakosságot, hanem a kocsmatulajdonosok érdekeit képviseli."
Az előző hónapban ugyan még sikerült adminisztratív úton a szőnyeg alá söpörni a témát, az Élhető Erzsébetváros civil politikusa a Fidesz négy képviselőjének támogatásával azonban rendkívüli testületi ülés összehívásával kényszerítette ki, hogy legalább beszélhessenek a problémáról. Ezt a polgármester már nem tudta elkerülni (az önkormányzati törvény szerint 15 napon belül köteles összehívni a közgyűlést, ellenkező esetben ezt a kormányhivatalé tette volna meg helyette).
A mai napra összehívott rendkívüli ülésen a 15 fős testületből 10 képviselő és számos dühös lakó jelent meg az ülésteremben. A napirend Garai Dóra két javaslatából állt.
A független várospolitikus az érintett terület lakossága érdekében azt szerette volna elérni, hogy a vendéglátóhelyek éjszakai nyitvatartásában ugyanolyan szabályozás legyen, mint az összes többi budapesti kerületben.
Jelenleg ugyanis több mint 200 hely lehet nyitva éjfél után, dacára az ennek „szigorú feltételeket" szabó, kritériumrendeletként emlegetett helyi előírásnak.
A másik javaslata arra vonatkozott, hogy az éjszakai vendéglátóhelyektől befolyó önkormányzati bérletidíj-bevétel 20 százalékát a mulatók működését elszenvedő társasházak kaphassák meg kompenzációként. Szücs Balázs alpolgármester a vitát egyenesen azzal akarta rövidre zárni, hogy a felvetésnek semmi értelme nincs.
Az előző önkormányzati ciklusban, még Vattamány Zsolt polgármestersége idején sikerült a helyieknek kiharcolniuk, hogy önkormányzati tulajdonú bérleményben ne lehessen vendéglátóhelyet működtetni. A most hivatalban lévő testület ezt a szabályt eltörölte.
A kerület vezetése ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a bulinegyed féktelen növekedése az előző, fideszes kerületvezetés hagyatéka, az abból fakadó problémák mérséklése hosszú távú folyamat. A még 2018-ban kiírt népszavazás érvénytelen lett, mindösszesen 4572 kerületi lakos mondta azt, hogy éjfélkor zárják be a szórakozóhelyeket. (Az urnák elé járuló szavazók 66 százaléka akarta így.)
Az éjfél utáni nyitvatartást szabályozó kritériumrendszer bevezetése konszenzussal jött létre, melynek kialakításában az összes érintett fél részt vett a lakosoktól kezdve a vendéglátóhely tulajdonosokig. Az éjszakai nyitvatartás megtiltása szembe menne a 2020-ban közösen megalkotott kompromisszumos intézkedéssel.
– írták válaszukban. A 2020 márciusában elfogadott jogszabály a koronavírus-járvány miatt először csak a 2022-ben lehetett a teljes évben érvényben. Niedermüller Péter ezért azt kezdeményezte, hogy a testület őszi ülésszakán tekintse át minden részletre kiterjedően a szabályozást.
Ami a teraszdíjakat illeti, a városvezetés úgy látja, az Erzsébetvárosban beszedett díjakból száz százalékban a helyben élők profitálnának – a teraszos házaktól, a teraszos házak szomszédjában lévő épületeken át, a terasszal szembe álló lakóházakig – rendezettebb zöldterületek, nagyobb közbiztonság, tisztább és karbantartott utcák formájában.A teraszok szabályos működését az önkormányzat folyamatosan ellenőrzi, a szabályok be nem tartása ellen pedig határozottan fellép.
Az érintettek ezt másképp látják. A történelmi zsidónegyed épített és kulturális örökségét súlyosan veszélyezteti, a formailag lakóövezeti besorolású területet pedig lakhatatlanná teszi az elégtelen szabályozás – hangsúlyozta az Élhető Erzsébetváros Egyesület. A problémákat felvető mai rendkívüli testületi ülésen a szóban forgó két javaslatot végül a városvezetői oldal tartózkodó szavazataival eredményesen elsüllyesztette.
(Borítókép: Niedermüller Péter. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)