Hozzájárulás nélkül megosztott fotók, zaklatás, adathalászat. Csak néhány veszély azok közül, amelyeknek ki vagyunk téve – mi és a gyermekek egyaránt – internethasználat közben. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Mobil a családom? programja keretében bemutatja, hogyan élhetünk internetes jogainkkal, és mit tehetünk magunk és gyermekünk online biztonsága érdekében.
A nyár folyamán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) heti rendszerességgel tesz közzé a családok számára tanácsokat, hogy médiatudatosan éljék mindennapjaikat. A Thália Színházban a Momentán Társulattal közösen rendhagyó szituációs előadásokban mutatják be a digitális világ hétköznapi kihívásait és az erre adott megoldásokat. Június elején arra hívták fel a figyelmet, hogy a képernyők egymástól, a valódi minőségi együtt töltött időtől vonja el a figyelmet.
Azzal, hogy a virtuális tér beköltözött az otthonunkba, szinte harcolnunk kell a családi időért
– hangsúlyozta Kis Norbert, a program főtanácsadója a budapesti bemutatón. Másodikként a hatóság azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a gyerek akkor nyílik meg a szülő előtt, ha bízik benne, az őszinte kétirányú kommunikáció pedig nagyobb védelmet jelenthet az internetes zaklatásokkal szemben, ugyanis a zavaró, kellemetlen eseményekről nagyobb valószínűséggel beszámol majd. A honlapjukon közzétett harmadik tanács arra vonatkozott, hogy hogyan lehet elkerülni a videójáték-függőséget. Ehhez azt javasolják, hogy közös játékkal állítsanak fel észszerű kereteket az ezzel töltött időre.
Mint mondták, a digitális környezet rendberakására együtt kell a gyereknek és a felnőttnek közös szabályrendszert felállítani. Most pedig az internetes jogok, a netbiztonság megismerésére tértek ki, aminek egyik alapja az alapvető adatvédelmi beállítások használata. A digitális egészséget mindannyiunknak tanulni kell, sokszor nem tudunk, vagy nem merünk beszélni a virtuális térben töltött időnkről a gyerekkel, de felnőttek egymás között sem.
A mobilvilágban szerzett traumák kihatnak a gyerekek viselkedésére, ezért idejében fel kell ismernünk ezeket a jeleket
– emelte ki Kiss Norbert. Az NMHH kutatása szerint a fiatalkorúak 9 százalékát érte már valamilyen online jogsértés, például hozzájárulás nélkül megosztott tartalom, zaklatás vagy adathalászat. Mint kiemelték: fontos, hogy felismerjük a káros vagy jogsértő tartalmakat, és tudjuk, mit tehetünk ellene. A szolgáltatók panaszkezelési eljárása sokszor hosszadalmas.
Somogyi Ákos, az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezetője arról beszélt, hogy a gyerek nemcsak saját eszközein, a szülőkén és a kortársakén is böngészhet. „Ahogy a gyerek érdeklődni kezd eziránt, fontos, hogy ne kerüljön elé életkorának nem megfelelő tartalom" – tanácsolták a szakértők. Az NMHH felmérése szerint a közösségi médiában a gyerekek negyedének, valamint a szülők felének adatlapja teljesen nyilvános, tehát bárki hozzáférhet ezekhez. Somogyi Ákos az Index kérdésére elmondta: ha valakinek tudomása van arról, hogy visszaéltek a képmásával, a róla készült videóval, jelezze szolgáltatója felé. Internethotline oldalukon a szülő is bejelentést tehet.
Lapunknak arról is beszélt, hogy
a gyermekek esetében komoly probléma, hogy a 12 éves korhatár ellenére sokkal fiatalabbak is jelen vannak, hamis születési adatok megadásával. a szolgáltató is tehetetlen egyelőre ez ellen.
Ugyanakkor az Interpol mintájára egyre valószínűbb, hogy a mesterséges intelligencia képi analízisét is alkalmazni fogják ennek kiszűrésére. „Ugyanakkor az arcvonások alapján igen nehéz meghatározni, hogy egy 12 vagy egy 13 éves gyerekről van szó” – tette hozzá Somogyi Ákos.
Sokszor maguk a felnőttek sem tudják, hogyan korlátozhatják az adataikhoz való hozzáférést. „Elég csak a legszükségesebb sütikhez való hozzájárulást megadnunk, hiába a másik gomb a színes, a legtöbb ember elolvasás nélkül erre kattint” – hozta fel példaként az NMHH munkatársa.
A jelszavaink védelme érdekében ne áruljuk el másnak, ne mentsük el oldalakon, és változtassuk meg időnként
– tanácsolta a szakértő. Somogyi Ákos arra is kitért, hogy ellenőrizzük, valóban bankunk, biztosítónk, szolgáltatónk kéri-e be elektronikus formában az adatainkat. „Azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy az internet nem felejt: amit egyszer közzéteszünk, az ott is marad. A képeket és videókat körültekintően osszuk meg, főleg, ha gyerekekről van szó” – hangsúlyozta.
Tibenszky Móni Lisa, a Felelős Szülők Iskolája ügyvezetője arról beszélt, hogy az okoseszközöket már egyre fiatalabbak használják készségszinten, a nagyszülőknek, szülőknek is sokszor ők mutatják meg a beállításokat. „A digitális kultúra a mindennapjaink része, de beszélnünk kell az itt megélt tapasztalatokról. Ehhez be kell lépnünk a világukba, de meg kell mutatni a gyerekeknek az offline világ szépségeit is, ahol mi szocializálódtunk” – fejtette ki.
Balatoni Monika, az NMHH szakértője hozzáfűzte: ehhez a felnőtteknek is edukálniuk kell magukat, hogy értsék a nyelvüket, hogy mi foglalkoztatja a gyerekeket. Az online tér nem az iskolaudvar, a teljes nyilvánosság előtt zajlik a kommunikáció.
Ha megváltozik a viselkedése, rezignált, kedvetlen lesz, érdemes arra is gondolni, hogy a digitális világban tapasztaltak is ilyen hatással lehetnek rá
– tette hozzá a társadalmikultúra-kutató. Azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek mennyire kiszolgáltatottak az interneten, a Csapda a neten című dokumentumfilmet hozta fel példaként, amelyben három színésznő álprofillal 12 évesnek kiadva magát az első 5 órában már 83 zaklató üzenetet, 10 nap alatt pedig 2500 zaklatást regisztrált. „A gyerekek pedig nehezen beszélnek a felnőttekkel a kellemetlenségekről, a szexuális tartalmakról” – tette hozzá. Mint mondta, egy jó feloldása lehet ennek, ha közösen néz meg a szülő gyerekével internetes zaklatással vagy a digitális jelenlétével foglalkozó filmet, amivel eltávolítják magukat a helyzettől, és könnyebben át tudják beszélni a problémát.
A Medián tavaly hatezer 10–18 év közötti fiatal körében mérte fel, hogy érte-e őket már az interneten bántalmazás, azaz bullying. Kiderült, hogy nagyjából a negyedük már tapasztalt ilyet. Az elkövetők száma a 7–9. évfolyamon volt a legnagyobb, többségében fiúk, az áldozatok között pedig a lányok aránya magasabb. A kutatás arra is rávilágított, hogy azokban a családokban kevésbé fordulnak elő ilyen esetek, ahol támogató a közeg, a szülők magasabb végzettségűek, és jobban monitorozzák a gyerek tevékenységét. A családszerkezettől függetlenül fordul elő a jelenség, mindegy, hogy egyszülős, mozaik- vagy hagyományos családokról van szó. Megállapításaik szerint mindegy, hogy városban vagy faluban élnek, alapvetően az iskolások zaklatják egymást online is, csak ez az intézmény falain kívül történik.
A fókuszcsoportos elemzésből kiderült, hogy jobban fel tudták dolgozni az interneten átélt traumákat azok, ahol megfelelő volt a szülő–gyerek kapcsolat.
A szakértők ugyanakkor kiemelték: míg a kisebbeknél a szűréssel lehet ezeket kivédeni, a serdülőknél már a kommunikáció és az együttműködés hatékony. A hatóság a weboldalain ad további tájékoztatást a szülőknek, hogy hogyan tudják gyermekeiket a virtuális térben biztonságban tudni.
(Borítókép: Leon Neal / Getty Images)