Tavaly november óta három olyan átirat titkosítását oldották fel, amelyek az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozásáról szólnak. A kérdés továbbra is az, hogy bizonyítható-e jogsértés, és ha igen, annak milyen következményei lesznek.
Márki-Zay Péter korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt, hódmezővásárhelyi polgármester maga ismerte el, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom a tavaly áprilisi országgyűlési választás előtt az Egyesült Államokból is kapott támogatást. A politikus több nyilatkozatában leszögezte, hogy betartották a vonatkozó törvényeket, és a szövetségben induló hat ellenzéki párt nem kapott az összegből. A pártvezetők azt állítják, hogy a támogatás tényéről sem tudtak.
Tavaly novemberben tették közzé az első, titkosítás alól feloldott dokumentumot Márki-Zay Péterék kampánytámogatási ügyében, ebben a konkrét összegekről így fogalmaztak:
Az átiratban az is szerepelt, hogy
az eddig feltárt információk szerint az AD több mint hárommilliárd Ft összegű támogatást (az utalás napján számított árfolyamokkal: 3 014 643 717 forint) juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásoknak. Mivel a politikai pártoknak nyújtott, bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott, és költségvetésüket fokozottan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét.
A levélben arról is írtak, „tervszerű folyamatra utal az is, hogy amint az AD 2022. február 24-én megkezdte működését és deklarálta céljait, az első utalást már 2022. március 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft. számára (aznap összesen 684 672 amerikai dollár összegben). Az Oraculum 2020 Kft. a számára juttatott összegekből 324 millió forintot utalt át a DatAdat Professional Kft.-nek, amely így – a már említett közvetett és közvetlen támogatásokkal együtt – összesen 483,7 millió forint juttatásban részesült.”
A második, 2023 januárjában nyilvánosságra hozott átiratban már azt rögzítették, „a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy az Action for Democracy által nyújtott pénzügyi támogatás végösszege 3 174 076 395 Ft, mintegy 160 millió forinttal több a korábbi tájékoztatásban szereplő összegnél”.
Ráadásul további összeget is találtak: „Az utalásokkal érintett cégek közül a legtöbbet – a források 34 százalékát, összesen 1 082 864 792 forintot – az Oraculum 2020 Kft. Kapta, amely gazdasági társaság »Ez a lényeg« néven működő portálok kiadó. A cég egy másik, az AD-vel azonos célokkal működő svájci bejegyzésű alapítványtól további, közel 900 millió forintot kapott. Erre figyelemmel a Magyarországra érkezett külföldi pénzügyi támogatások összege meghaladhatta a 4 milliárd forintot.”
A Nemzeti Információs Központ januári dokumentumában úgy vélekedtek, hogy
a NIK összefoglaló értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által a magyar választások időszakában Magyarországra utalt támogatás a magyar választások befolyásolását szolgálta. Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti, egyúttal felveti a vonatkozó magyar jogszabályok megsértésének gyanúját is.
A kitakart részekkel együtt 52 oldalas összefoglaló jelentés következtetéseiben – amely pontosan egy hete olvasható nyilvánosan – kifejtették:
a jelenleg rendelkezésre álló információk feldolgozása, elemzése és értékelése alapján a 2022. évi magyarországi parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását – egyben a választás eredményének befolyásolását – egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázis-építésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte.
Arról is írtak, hogy „a rendszer zárt és a politikai nézetek szerint meghatározott. Mindez alapvető jellemzője az ökoszisztéma egészének és egyes szereplőinek egyaránt.”
A zárt jelleg példájaként említik, hogy „az amerikai pénzügyi források egy részének elosztásában érdekelt – aktuálisan a DatAdat-csoporthoz köthető – személyi kör lényegében azonos céllal, de más konstrukcióban már megjelent a 2014-es választások alkalmával és a NED támogatásával”.
A jelentés szerint az érintett külföldi szervezetek a 2022-es választási támogatásokon túlmenően megjelennek a hazai civil szféra és média finanszírozói között.
Jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot – sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet – az jelenti, ha Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásokból tehetnek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásolóképességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személyek, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással
– húzták alá a dokumentumban.
A 99 Mozgalom Egyesületről, amely Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt aspiránsi kampányát támogatta az előválasztáson, azt írják a jelentésben, hogy „a DatAdat Professional Kft. Számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület összesen 616.553.248 Ft értékben rendelt meg szolgáltatásokat a cégtől. A megrendelések több mint 90 százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. A megrendelések fedezetét a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület saját forrásból biztosította. A Mozgalom számlájára egyetlen befizetőként Perjés Gábor azonosítható.”
A számlára érkező befizetések listáján forintban, euróban, valamint fontban megadott összegek is szerepelnek. Perjés Gáborról itt írtunk bővebben.
„Bármit is állít a lakájmédia, még a propagandaminiszter irányítása alatt működő titkosszolgálat sem tett olyan állítást a jelentésében, ami szerint a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület adományai külföldről származtak volna” – reagált a jelentésre Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint a tény az, hogy
az egyesület a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban. Ez onnan is tudható, hogy benne van a nyilvános beszámolóban. Nagy titkosszolgálati akciót igazán nem igényel. De azt még a titkosszolgálati jelentés is rögzíti, hogy az adományok között dollár nem volt. Igaz, rubel se.
A jelentés az esetleges pénzügyi-gazdálkodási szabálytalanságok, jogsértések vizsgálatára és mérlegelésére nem tért ki, ebben jelenleg is tart az Állami Számvevőszék vizsgálata.
A pártok gazdálkodását felügyelő Állami Számvevőszék arról tájékoztatta a 2022-es országgyűlési választáson közösen induló hat ellenzéki pártot (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd), hogy az eddigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a kampányban, ami akár 3,2 milliárd forintos büntetéssel is járhat – értesült a Válasz Online. A levél egyelőre csak tervezet, tehát nem jelenti azt, hogy ezt a büntetést végül valóban kiszabják. Azt Márki-Zay Péter és a pártok is hangsúlyozták, hogy a hat párt nem kapott az összegből, mert az tiltott finanszírozás lenne.
Az Állami Számvevőszék elnöke később tisztázta, nem született döntés a tiltott kampányfinanszírozási ügyben, és egyelőre az sem állapítható meg, hogy melyik pártra milyen jogkövetkezmények vonatkozhatnak.
Windisch László a hírre úgy reagált, hogy a pártok valóban megkapták a számvevőszéki részjelentés tervezetét, de a tiltott támogatás összegét csak később, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani, a büntetés mértéke is ettől függ.
Emellett a jogszabályok sem egyértelműek arról, hogyan oszlik meg a jogkövetkezmény az érintett pártok között olyan esetben, amikor az összefogásuk érdekében, de nem pártnak vagy pártoknak címzett, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesülnek. Az ÁSZ emiatt egyeztetést kezdeményez a jogalkotóval az üggyel kapcsolatos rendelkezésekről. Windisch László hozzátette, hogy a jelentésről annak véglegesítése előtt megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal, és nem állapítottak meg többet annál, mint amit Márki-Zay Péter már korábban elismert.
A számvevőszéknek hatósági jogköre nincs, bírságot, büntetést nem szab ki, a tiltott pártfinanszírozás jogkövetkezményeit sem ők, hanem a törvény határozza meg. Ebben a kérdésben mérlegelési jogköre a szervezetnek nincs, de a tiltott finanszírozás összegét jogosult és köteles megállapítani. A részletekről a nyilvánosságra hozatalt követően lehet beszélni, addig a sajtóban közölt részinformációkra az ÁSZ nem reagál
– húzta alá Windisch László.
A sajtóértesülésekkel kapcsolatban az Index megkereste az ellenzéki pártokat, a reakcióikat itt gyűjtöttük össze.
(Borítókép: Kanász Nagy Máté, Donáth Anna, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes az ellenzék országértékelő rendezvényén 2022. február 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)