Átfogó reformokra van szükség a lobbizás és a vagyonnyilatkozatok terén, átláthatóvá kell tenni az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendszereit. Górcső alá kell venni az állami hirdetéseket, meg kell erősíteni a média függetlenségét, fel kell hagyni a civil szervezetek akadályoztatásával, és a mostaninál lényegesen szigorúbb vizsgálatokon keresztül vissza kell szorítani a korrupciót. Többek között ezeket az intézkedéseket javasolja Magyarországnak az Európai Bizottság frissen megjelent jogállamisági jelentésében.
Az Európai Bizottság szerdán közzétette a negyedik éves jogállamisági jelentést, amely általános megállapítások mellett a tagállamok – így Magyarország – helyzetét négy különböző területen keresztül külön-külön is megvizsgálja. A szempontok az alábbiak:
A jelentés általánosságban kimondja, hogy míg egyes EU-tagállamokban továbbra is fennállnak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok, az előrelépés is jól látható, a tagállamok a tavalyi vállalások mintegy 65 százalékát teljesítették részben vagy egészben.
Ami az igazságügyi reformokat illeti: ezek továbbra is kiemelt helyen szerepelnek, sok tagállam követte is a 2022-es ajánlásokat, és végrehajtotta az RRF keretében elfogadott reformokat.
A jelentésben kiemelik azt is, hogy számos tagállam továbbhaladt a bírói függetlenség megerősítését célzó fontos reformok terén vagy azokat véglegesítette. Például a bírói tanácsok függetlenségének és hatékonyságának erősítésére irányuló jogalkotási erőfeszítéseket, a bírói kinevezési eljárásokat és a legfelsőbb bíróságaik működését javították, vagy legalább lépéseket készítenek elő az igazságszolgáltatási tanácsok megerősítésére, ügyészségi szolgálatok autonómiája.
Magyarországot illetően ugyanakkor aggályokat fogalmaztak meg: azt elismerték, hogy a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó intézkedések hozzájárulhatnak a testület átláthatóbb működéséhez, illetve a közvetlen politikai befolyás csökkentéséhez, az alsóbb szinteken azonban továbbra is aggodalomra ad okot az ügyek elosztásának átláthatatlansága. De Magyarországnak intézkedéseket kell hoznia többek között a lobbizásra és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó átfogó reformok ügyében is.
A jelentés általánosságban arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupció továbbra is komoly aggodalomra ad okot, még úgy is, hogy több tagállam frissítette meglévő korrupcióellenes stratégiáját és cselekvési tervét, vagy legalább a felülvizsgálatot megkezdte.
Ettől függetlenül a korrupció üldözése és az ügyek alapos kivizsgálása, valamint az uniós szintű jogszabályok bevezetése továbbra is kérés a bizottság részéről, és ez alól Magyarország sem jelent kivételt.
Mint ismert, az elmúlt időszakban a magyar kormány is tett lépéseket a korrupció felszámolása érdekében – létrejött például az Integritási Hatóság –, a bizottság ugyanakkor továbbra is azt látja, hogy a magas szintű korrupciós ügyek esetében a nyomozás, illetve a vádemelés tekintetében érdemi előrelépés, eredmény egyelőre nem történt.
Általánosságban elmondható, hogy számos tagállam fogadott el, erősítette meg vagy legalább már tárgyalja azokat az intézkedéseket, amelyek az újságírók biztonságát, munkakörülményeit javítanák.
A legutóbbi jelentés óta egyes tagállamok olyan jogszabályokat is elfogadtak, amelyek növelik a médiatulajdon átláthatóságát.
Ugyanakkor továbbra is aggodalomra ad okot az állami reklámok terjesztése átláthatóságának hiánya, az összeférhetetlenség és a közokiratokhoz való hozzáférés
– emeli ki a jelentés.
Mindezek fényében a bizottság ismét számos ajánlást tett közzé, amelyek többek között az állami reklámok átlátható és méltányos elosztására, a közszolgálati média független irányítására, valamint az újságírók biztonságát, és a közdokumentumokhoz való hozzáférés jogát javító intézkedésekre vonatkoznak.
Magyarországnak is lépnie kell ezen a területen, hazánkban is meg kell erősíteni a média függetlenségét, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pluralizmusra, az állami hirdetéseket átláthatóvá kell tenni, de a közmédia szerkesztői és pénzügyi szabadságával is kezdeni kell valamit.
A nemzeti emberi jogi intézmények, az ombudsmanok és más független hatóságok státusza egyes tagállamokban tovább erősödött – mutat rá a jelentés. A legtöbb tagállamban kedvező és támogató környezet létezik a civil társadalom számára, és néhányuk intézkedéseket tesz a további támogatás érdekében.
Néhány tagállamban azonban még mindig nincs formális keret az érdekelt felekkel folytatott konzultációra, vagy azt a gyakorlatban nem követik kellőképpen. Így a civil társadalmi szervezetek és az emberi jogok védelmezői továbbra is kihívásokkal néznek szembe, például finanszírozási problémákkal és különböző korlátozásokkal küzdenek.
A bizottság szerint Magyarország helyzete ezen a területen sem fényes. Nem tartják szerencsésnek, hogy a döntéshozók a veszélyhelyzetre hivatkozva különleges, rendeleti kormányzást alakítottak ki, ami aláássa a jogbiztonságot Magyarországon.
Ugyancsak kérésként hangzott el egy biztonságos polgári tér kialakítása, ahol nem állnak a civil szervezetek útjába.
A jelentésnek döntő szerepe van abban, hogy Magyarország megkapja-e a bizottság által blokkolt uniós forrásokat, amelyekről bár a kormány nem akar lemondani, egyre többször merül fel a B terv lehetősége is.
(Borítókép: Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke az uniós testületnek az idén a negyedik alkalommal kiadott jogállamisági jelentését bemutató sajtóértekezleten, a bizottság heti ülését követően Brüsszelben 2023. július 5-én. Fotó: Olivier Matthys / EPA / MTI)