Az uniós pénzekről nem mondunk le, de a kormány tudja, miként lehetne azokat kiváltani. A keleti nyitás politikája beigazolódott, az ország határain kívül és belül is. Az akkumulátorgyárak sorsa már eldőlt, a kérdés csak az, hol lesznek ezek a létesítmények. Többek között erről beszélt egy interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Interjút adott a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei hírportálnak Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a BorsodChem minap átadott kazincbarcikai beruházásának apropóján kijelentette: az ilyen típusú befektetések azért fontosak, „mert Brüsszel jogszabály- és szerződésellenesen, kizárólag politikai okok miatt nem adja oda a nekünk járó pénzeket”.
A politikus úgy véli, ebben a helyzetben európai alapok, uniós pénzek helyett a külföldi beruházásokra érdemes építeni a magyar gazdaságpolitikát.
Ezek a pénzek enyhítik vagy akár ki is válthatják az uniós pénzeket, amelyekről természetesen nem mondunk le
– fogalmazott az interjúban, majd hozzátette, azt reméli, 2024-ben az Európai Parlament összetétele úgy módosul, hogy a patrióta, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó szereplők kerüljenek többségbe, mert az pozitív változást hozhat.
Szijjártó Péter szerint a siker fontos feltétele az is, hogy az unió és Kína kapcsolata fenn tudjon maradni, hiszen az éves 865 milliárd eurós kereskedelmi forgalom megvágása vagy leépítése
gazdasági öngyilkosság lenne.
Kiemelte, hogy az elmúlt években a világgazdaság történelmi átalakuláson ment keresztül, a Kelet szerepe rendkívüli módon megnőtt, „ma már több beruházást hajtanak végre, mint a nyugatiak”, ami azt jelzi: a kormány által 13 éve indított keleti nyitás politikája beigazolódott.
Megjegyezte azt is, hogy a kelet szerepe Magyarország határain belül is felértékelődött, a beruházások egy jelentős része ma már a Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen háromszögbe koncentrálódik.
A külgazdasági és külügyminiszter az akkumulátorgyárak ügyében kijelentette, az már eldőlt, hogy az autóipar elektromos lesz, ehhez pedig akkumulátorok szükségesek.
Ezért a kérdés nem az, hogy lesznek-e ezeket előállító gyárak a világban, hanem az, hogy ezek hol lesznek. Nagy verseny van a megszerzésükért a világban, ugyanis ahol ezek a gyárak létrejönnek, ott komoly gazdasági növekedés lesz a jövőben. Az emberek minden újtól tartanak, nekünk, politikusoknak az a feladatunk, hogy elmagyarázzuk nekik, miért nem kell ettől félniük
– fejtette ki.
Végül egy háborús kérdésre reagálva arról beszélt, hogy a nehézségek ellenére tavaly „mesterhármast” ért el a magyar gazdaság: „soha ennyi beruházás nem jött Magyarországra, soha ennyit nem exportáltunk, és soha nem dolgoztak ennyien”.
Rámutatott, hogy idén a tavalyi rekordberuházási volumen dupláját tudjuk hozni, míg az export tízszázalékos növekedést mutat.