Átcsoportosít a kormány 170 milliárdot a költségvetésben a rezsivédelmi alap fejezetének terhére – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. A tárcavezető az Index kérdésére beszélt Varga Judit pozícióváltásáról és Orbán Viktor nyári szabadságáról is. A központi témák között volt továbbá a migráció és az uniós pénzek, valamint a pedagógusbér-emelés.
Csütörtökön ismét Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Szerdán posztolt Orbán Viktor a kormányülésről, a miniszterelnök azt írta: „Háborús időkben védelmi költségvetést dolgozunk ki, amellyel megvédjük a családokat, a munkahelyeket és a nyugdíjasokat!”
Ez előrevetítette azt, amit Gulyás Gergely bejelentett a csütörtöki Kormányinfón:
majdnem 170 milliárd forint egyszeri átcsoportosítást rendeltek el a költségvetésben a rezsivédelmi alap fejezetének terhére.
Ez az éppen aktuális rezsikifizetésekhez való hozzájárulás, ebből több mint 132 milliárd forint az, ami a kórházak, iskolák, területi közigazgatás intézményeinek folyósított rész. Az egyházi fenntartók kompenzációja 11 milliárd forint.
Gulyás Gergely a migrációról is beszélt. Továbbra is úgy látják, hogy az a döntés, amely a miniszterek tanácsában megszületett, ellentétben áll a korábban az állam és kormányfők között létrejött megállapodással, mely szerint a migráció kérdéséről a korábbi politikai ígéret az egyhangú döntésről szólt. Ezért a magyar kormány nem járult hozzá a döntés meghozatalához, amely kormányfői szinten erősítette volna meg a miniszterek között megszületett döntést.
A jogszabálytervezet kötelező kvótáról és áttelepítésről szól, emellett évente legalább tízezer kérelmet kellene elbírálnia Magyarországnak, amihez be kellene engedni a kérelmezőket az ország területére, befogadótáborokat létrehozva. A kormány úgy látja, ezek könnyen válhatnak migránsgettóvá, és az előírások alapján nem is lehetnének zártak. Ennek komoly közbiztonsági, közegészségügyi kockázata van. A befogadótáborok ebben a formában a kerítés lebontásával lennének egyenértékűek.
Az Európai Bizottság 98,5 milliárd euró befizetésére kéri a tagállamokat, ezt többek között Németország és Ausztria is ellenzi. Az összegből 50 milliárd euró menne Ukrajnának, illetve a migrációra, valamint másfél milliárd euró fizetésemelésekre. Gulyás Gergely leszögezte: a magyar kormány nem támogatja ezt. Az oktatás költségeinek 12-13 százalékát vállalhatná át az unió 2030-ig. Ha eljutunk ide, akkor másfél év múlva bruttó 800 ezer forintra emelnék az átlag-pedagógusbéreket, de a miniszter szerint az ellenzéki politikusok Brüsszelben ez ellen dolgoznak.
Ahogy arról beszámoltunk, június végén lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter, majd napokkal később kiderült, hogy mi lett az új pozíciója. Azt is megírtuk, hogy Tuzson Bence lesz az új igazságügyi miniszter. A Kormányinfón azt kérdeztük Gulyás Gergelytől, ki kezdeményezte Varga Judit távozását: ő maga vagy Orbán Viktor.
A miniszter kifejtette: Varga Judit a Miniszterelnökségen volt államtitkár korábban, ő pontosan ismerte azt a szándékát, hogy 2019-ben is legszívesebben EP-képviselő lett volna. Amikor miniszter lett, azt mondta, legkésőbb 2024-ben szándékai szerint az EP-be távozik.
A miniszterelnök ismerte a szándékát Varga Juditnak, próbálta meggyőzni arról, hogy változtasson, de miután belátta, reménytelen, utána is szerették volna mindannyian, ha legalább a listaállításig marad.
Kérdésünkre azt is elmondta Gulyás Gergely, a kormány nem tart a friss jogállamisági jelentés negatív hatásaitól, szerinte az Európai Bizottság még azt sem tudja elismerni, hogy jelentős előrelépések történtek. A pedagógusbér-emelésről is kérdeztük a tárcavezetőt, aki megismételte a korábban elhangzottakat: uniós forrásból fedeznék a béremelések 12-13 százalékát, összesen mintegy 800 milliárd forintot.
Az Index kérdésére Gulyás Gergely elárulta: Orbán Viktor későn, augusztusban megy szabadságra, de a pontos dátumot nem tudta megmondani.
Újságírói kérdésre Gulyás Gergely elárulta: jövő tavasszal vagy nyáron önthetik ki az első betont a Paks 2-beruházásban. A svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára továbbra is várni kell, pontos dátumot nem tudott mondani a miniszter, hogy mikor szavaz róla a parlament.
A CT- és MR-vizsgálatok államosításának ügyében Gulyás Gergely elmondta: a kormány célja egyértelmű, ezeknek a gépeknek a közgyógyellátást kell szolgálniuk. A kormány szerint ettől a betegeknek jobb lesz, a várólistáknak rövidülniük kell. Az egészségügynél maradva a tárcavezető a kórházi patikák koncessziójáról elmondta: hatékonyabb lehet a működtetés, európai modelleket vizsgáltak. A miniszter arra számít, mindenki látni fogja, hogy átláthatóbb, jobb szolgáltatást tudnak elérni.
A Kormányinfóról szóló percről percre tudósításunkat ide kattintva olvashatja el.
(Borítókép: Németh Kata / Index)