A Sándor-palota közölte, hogy Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a magyar közéletben nagy vitákat kiváltó státusztörvényt. Döntését azzal indokolta, hogy a tervezet vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem szerepelnek, vagy érdemi módosításokon esett át.
„A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta. A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett státusztörvény-tervezet leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem vagy érdemi módosítással szerepelnek. Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta. Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját” – áll a Sándor-palota közleményében.
Mindezt mérlegelve a pedagógusok új életpályájáról szóló, az Országgyűlés által elfogadott törvényt ma aláírtam, és elrendeltem annak kihirdetését
– írta közleményében Novák Katalin.
Az államfő jelezte, hogy álláspontja változatlan: „a jövőnk kulcsa, hogy milyen felnőtté válnak a mai diákok. Versenyképes tudással rendelkező, magabiztos, stabil értékrendű fiatalokra van szüksége a jövő Magyarországának. Ehhez elhivatott, jól teljesítő, megbecsült pedagógusokra és minőségi nevelésre van szükség.”
Novák Katalin szerint a pedagógusok helyzetéről érdemes a jövőben valódi társadalmi vitát folytatni.
Sok lényeges, megoldandó feladat van még: elsősorban a tanári bérek érdemi emelése és a pedagógusok megbecsültségének biztosítása igényel további lépéseket. Ezért azt kérem a magyar politikai élet minden szereplőjétől és az uniós intézményektől, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar pedagógusok érdemi béremeléséhez szükséges források mihamarabb rendelkezésre álljanak
– fogalmazott az államfő.
Az Országgyűlés 134 igen és 60 nem voks mellett, tartózkodás nélkül fogadta el a státusztörvényt. A státusztörvény egy új jogállási törvény, amely alaposan átírja a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. A tervezetet március 2-án tette közzé a kormány, majd a végleges javaslatot június 6-án nyújtotta be az Országgyűlésnek. A kormány közlése szerint a két időpont közti időszakban összesen húsz alkalommal egyeztettek a témában a pedagógusokkal, az őket képviselő szakszervezetekkel, de a tervezetről szakértők, sőt ellenzéki politikusok véleményét is kikérték.
Szakmai helyett hamar politikai kérdéssé vált az indítvány, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például egy Kormányinfón úgy fogalmazott az Indexnek: egy jó státusztörvénynek az oktatást, annak színvonalát és a gyerekek érdekeit kell szolgálnia, ez jó, ha összhangban áll a pedagógusok érdekeivel. Kiemelte azt is: bár a bérek kapcsán jogos kritikák hangzottak el a tanárok részéről, azon dolgoznak, hogy jó körülményeket teremtsenek az oktatásban dolgozóknak, és ehhez az új szabályozás is nagyban hozzájárul.
A pedagógus-szakszervezetek, illetve a tüntetéseken részt vevő szülők, diákok, civilek ugyanakkor úgy látják, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A tiltakozók szerint a státusztörvény „18-as karikát érdemelne”, annyira súlyos tévedéseket tartalmaz. Indoklásuk szerint a szabályozás rendkívül rugalmatlan, a szakma vonzerejét tovább csökkenti. Egy, az aHang oldalán indított petícióban több ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt.