Két hét szabadságnál többre kevés háziorvos tud elmenni, vannak, akik évek óta csak napokat tudnak a nyári időszakban pihenni. Más körzetekből segítik ki egymást ilyenkor, ezért gyakran 3-4 szer több beteg ellátását viszik a helyettesek – fogalmazott az Indexnek Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos. Mint mondta, a nyár mindig is problémás volt ebből a szempontból, a nagyjából 700 betöltetlen praxisnál ez még nagyobb gondot jelent.
Magyarországon jelenleg 6600 háziorvosi praxis van, amiből Mangó Gabriella elmondása szerint már több mint 700 betöltetlen, amihez körülbelül 780 ezer ember tartozik, nagyjából 500 településen nincs rendelő.
A háziorvosok túlnyomó többsége 50 év feletti, harmaduk 60 éves is elmúlt, sokan a nyugdíjkorhatár elérése után is praktizálnak.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő idei adatai szerint megyei szinten a legtöbb (73) háziorvos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, ezt követi Budapest 59 és Pest megye 58 betöltetlen praxissal, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben 45 és 47 volt a hiányzó orvosok száma.
Mangó Gabriella ismertette, a nehezebben ellátható körzetek üresedtek meg, ahova nem könnyű háziorvost találni. Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint 17 olyan praxis van, amely 2004 óta betöltetlen. Ehhez hozzátartozik, hogy a betegszámok tekintetében voltak egyenlőtlenségek, a NEAK nyilvántartása szerint legkevesebb 166, legtöbb 4402 ellátandó tartozott a legkisebb és legnagyobb lélekszámú körzethez. Takács Péter egészségügyi államtitkár májusban Népjóléti Bizottsága parlamenti meghallgatásán beszélt arról, hogy a degressziós sávot nyár folyamán módosítják minimum 1800-2000 főre, ami akár 2500-ra is emelhető.
Átlagosan 50 embert látnak el egy nap a háziorvosok, ami azt jelenti, hogy nem nagyon tudnak 10 percnél több időt fordítani egy betegre.
A fiatalok számára nem vonzó ez a terület, szakmai megbecsültsége elmarad a háziorvosokra háruló terhektől, július elsejétől az indikátorok függvényében az alapfinanszírozás is kevesebb
– mondta az Indexnek a 30 éve praktizáló háziorvos, Mangó Gabriella, aki Gyöngyösön két körzetet is ellátott 2500 beteggel. A doktornő azt is elárulta, hogy júniustól már 16-tal kevesebb háziorvos praktizál, szeptembertől pedig még nagyobb humánerőforrás-hiányra lehet számítani a területen. „Ha ez így megy tovább, jövő márciusra a háziorvosi gárda kétharmada marad meg talán” – hangsúlyozta. Ennek okaként az alapfinanszírozás csökkenését és az új ügyeleti rendszerbe kényszerítésüket említette.
Egy kész szerződést kellett aláírniuk, az esti túlmunkát pedig a 70 év feletti háziorvosok fizikailag nem tudják vállalni, sokan inkább a nyugdíjat választják
– közölte a kollégák visszajelzései alapján a gyöngyösi rendelő üzemeltetője. Az ügyeleti idő utáni szabadnapot a kollégák hiánya miatt becslése szerint az ország 90 százalékában nem tudják kivenni. Arra is kitért, hogy a fiatalok nyelvtudásukkal már könnyen találnak a területen szintén erőforráshiánnyal küzdő Nyugat-Európában jobbnál jobb ajánlatokat.
Az orvos úgy véli, hogy a teljesítménypontokhoz kötött juttatás sem motiváló számukra, több gond van ezzel:
„Az alapellátásban sok feladatot át tudnának venni a háziorvosok, de ehhez bővíteni kellene az eszközpark-finanszírozást” – fűzte hozzá a háziorvos.
A háziorvosok a gazdasági társaságukon keresztül a finanszírozó NEAK-kal egyénileg vannak szerződve, ahogy a helyi önkormányzattal is. Egy praxisban legalább egy orvost kell foglalkoztatni, és gondoskodnia kell arról, hogy egy kollégája tudja helyettesíteni, miközben a betöltetlen körzetek betegeit is ellátják.
Volt olyan, hogy szabadságom alatt egyszerre két körzetemben hat orvost helyettesítettem.
A doktornő elmondása szerint mindig is egymást kellett kisegíteniük abban, hogy üdülni tudjanak menni. „A környékbeli kollégákat kellett megkérni. Azok, akik nagyszámú praxist visznek ezt nehezen oldják meg” – tette hozzá. „Huszonnégy évvel ezelőtt kétoldali tüdőgyulladással a terhességem utolsó hetéig dolgoztam, hiába volt a településen négy háziorvos, egyik sem tudott helyettesíteni, Szabolcs-Szatmár Bereg megyéből kellett szakembert hívni, hogy egy hónapig pótolni tudjon” – emlékezett vissza.
A helyettes bérét a vállalkozás tulajdonosának a háziorvosnak kell fizetni, saját fizetése kárára ez akár napi 20-50 ezer forint is lehet. Mangó Gabriella elmondása szerint az elmúlt 5-6 évben nem nagyon nőtt meg a NEAK-finanszírozás, amiből épphogy kijönnek a működtetési költségek, az állandó orvos és a nővérek bére, valamint a rezsi.
A helyettesítésre ezért pluszforrást kellene biztosítania az egészségbiztosítási alapkezelőnek
– hangsúlyozta. A szakorvos szerint a közeli kórházak belgyógyászati szakrendelése a szabadságolások idején könnyen meg tudná oldani az alapellátás időszakos pótlását. Egy szakmai diszpécserszolgálat nyári üzemeltetésével válaszolhatna a családorvosi konzultációt igénylő betegek kérdéseire. „Évek óta úgy megyek szabadságra, hogy bármikor felhívhatnak, mivel az engem helyettesítő kollégákat sem akarom túlterhelni, ugyanakkor így nem teljes a rekreáció” – részletezte a doktornő.
A gyerekorvosoknak még nehezebb a helyzete ebből a szempontból, közülük Magyarországon 1400 dolgozik az alapellátásban, őket csak ilyen szakvizsgával rendelkezők helyettesíthetik. Mangó Gabriella úgy véli, hogy a vegyes körzetben lévő háziorvos is alkalmas lenne a pótlásra, mint akár az iskolaorvosi feladatot végzők is. „Azonban ehhez külön gyermekorvosi szakvizsgára van szükség, a vegyes nem elég, de a hónapokkal a vizsga előtt álló rezidens sem vehet részt a nyári pótlásban” – fejtette ki. A gyermekorvosok átlagéletkora 60 év, és évente nagyjából 10 fiatal érkezik a területre, ebből adódóan még nagyobb humánerőforrás-hiánnyal küzdenek. A háziorvos szerint náluk is a kórházak gyerekosztályai közreműködhetnének a szabadságolások alatti alapellátásban.
A családorvos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szakmában eltöltött három évtized alatt mindig is nehézséget okozott a nyári helyettesítések megoldása.
Nem tudok olyanról, hogy bárki ekkor alapellátás nélkül maradt volna, bár ez azzal járt, hogy alig tudott elmenni a háziorvos szabadságra, vagy saját fizetéséből kellett azt finanszíroznia
– hangsúlyozta a doktornő, hozzátéve: a vidéki kisebb településeken ez még nagyobb problémát jelent.
(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)