Major Róbert, az NKE Rendészettudományi Karának egyetemi docense beszélt arról, mit is jelent a közúti veszélyeztetés. Mint mondta, sok esetben már önmagában az autó választásával veszélyeztetheti egy-egy vezető a többieket.
A szabályos és rendőrség által biztosított gyorsulási versenyekkel alapvetően nincs gond, azok az autósportok közé tartoznak – nyilatkozta a közbiztonsági tanszékvezető a napi.hu-nak. Major Róbert szerint ott kezdődnek a problémák,
amikor a KRESZ szabályait szegik meg az autósok oly módon, hogy közúti közlekedésre nem alkalmas, hova tovább tiltott módon alakítják át járműveiket.
Az ilyen feltuningolt autók általában biztonságos közlekedésre egyáltalán nem is alkalmasak, a rendőrök még a helyszínen elvehetik a járműtulajdonos forgalmi engedélyét és jogosítványát egy ilyen szabálysértésért.
Az egyetemi docens szerint a közúti száguldozások ellen egy jól felszerelt sebesség-ellenőrzési rendszerrel tudnánk fellépni.
Hátulütője sajnos, hogy nagy összegű beruházás lenne egy ilyen rendszer. Major Róbert elmondta, a rendőrség régóta jelezte ennek a rendszernek a szükségességét az illetékesek felé.
Major Róbert azt is elismerte: a büntetőtörvénykönyv ismeri a közúti veszélyeztetés fogalmát, azonban az ügyészség és a bíróság nem él ezzel az eszközzel.
Azzal érvelnek, hogy a közúti veszélyeztetést csak szándékosan lehet elkövetni, és álláspontjuk szerint az elkövető szándéka a gyorshajtással nem terjed ki arra, hogy másokat veszélyeztessen. Az NKE tanszékvezetője azonban ezzel nem ért egyet.
Az, aki ötven helyett százötvennel megy és ép elméjű ember, pontosan tudja, hogy ilyen sebességnél nem lehet abban bízni, hogy egy veszélyes helyzetet kezelni tudjon
– fogalmazott, hozzátéve: továbbra is lát arra esélyt, hogy ezeket az ügyeket ne balesetként, hanem közúti veszélyeztetésként kezeljék az igazságszolgáltatás berkeiben.
Major Róbert azt nonszensznek nevezte, hogy rendőrök kiszálljanak az autósiskolákhoz, vagy ott legyenek minden autóvásárláskor, és próbálják kiszűrni a potenciális durva szabályszegésre hajlamos vezetőket.
Mindemellett a szakértő egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a vezetési engedélyt pszichológiai vizsgálathoz is kötni kellene, akár a későbbiekben, beválási alapon – de azzal is tisztában van, hogy egy pszichológiai szűrési rendszer bevezetése rendkívül népszerűtlen és persze költséges lenne.
Szerinte a rendőrök már csak a kialakult helyzetre tudnak reagálni, és a háttérben továbbra is az emberi felelőtlenség húzódik meg.
Drasztikus példával élve, ha százötvennel elmebeteg módjára vezetünk, az olyan, mintha egy vadászpuskával a városban összevissza lövöldöznénk, remélve, hogy nem találunk el senkit
– hangsúlyozta.