Hiába haladja meg a kinti hőmérséklet tartósan a 25 Celsius-fokot, mégis sokan náthás panaszokkal küzdenek. Késmárky András belgyógyász, háziorvos elárulta, mitől tüsszögnek többen, valamint milyen vírusok betegíthetik meg nyáron az embereket.
Több mint 200 vírus okozhat megfázásos panaszokat, az őszi-téli időszakban a rhinovírusok, míg tavasszal és nyáron inkább az adenovírusok terjednek leginkább. „Ezek a kórokozók a 25-32 fokban jól érzik magukat, a magas páratartalom szintén kedvező környezetet jelent számukra” – ismertette a háziorvos. Késmárky András szerint ebben az időszakban kevésbé veszik komolyan az emberek a betegséget, aktívabb életmódot élnek, nem pihenik ki, és náthás tünetekkel is járnak közösségbe. „Ezek a vírusok a járványügyi korlátozások időszakában is léteztek, de akkor a maszkviseléssel, izolációval, távolságtartással kevésbé találkoztunk velük. A koronavírus ezek egyikévé szelídült, mivel nem nagyon tesztelünk már, és hasonló tüneteket okoznak, nem lehet eldönteni, hogy épp melyikről van szó.
Azt azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az elhanyagolt náthából is lehet akár tüdőgyulladás
– emelte ki. Mint mondta, az egyik Hajdú-Bihar vármegyei kórházban a fertőzéses eredetű tüdőgyulladásos esetek fele nagyjából ilyen előzményre vezethető vissza.
Tavasszal és nyáron a levegő megemelkedett pollenkoncentrációja miatt a légúti allergiában szenvedőknek nehéz elkülöníteni a betegséget. Az allergiára nem jellemző az ízületi fájdalom, a láz, viszont hetekig, hónapokig is fennállhatnak a szemirritációs, orrfolyásos, tüsszögéses panaszok. A náthás eredetű megbetegedés két héten belül elmúlik, hacsak nem lép fel bakteriális szövődmény.
Ez utóbbira a több napig tartó láz vagy hurutos köhögés, nehézlégzés utalhat
– hívta fel a figyelmet a szakorvos, aki azt tanácsolja, ez esetben legalább telefonon konzultáljunk orvosunkkal, mielőtt az internetre hagyatkozva öngyógyításba kezdenénk. Nyáron ugyan valamivel magasabb a testhőmérsékletünk, de az egy napnál tovább fennálló 37,5-38 fokos hőemelkedésnél már érdemes az orvos tanácsát kikérni. A gyermekeknél ilyenkor gyakoriak a tüszős mandulagyulladásos és a skarlátos, valamint a melegben hamar megromló ételekkel bevitt egyéb bakteriális fertőzéses esetek is.
Június végén és július elején egyszerre négy allergizáló növény virágzott: a pázsitfűfélék, a lórom, az útifű mellett a libatop is.
Ezek a növények olyanoknál is kiválthatnak panaszokat, akik korábban nem voltak érzékenyek erre, ugyanis mint megírtuk, az allergia bármikor kialakulhat, az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esély erre.
A légkondicionáló-használat kedvez a légúti allergiával küzdőknek, ugyanis a készülék rendelkezik pollenszűrővel, és csak a belső levegőt keringeti, aminek ugyanakkor az is a hátránya, hogy szétszórhatja a helyiségben jelen lévő kórokozókat. A szakorvos szerint ez nagyjából annyi kockázattal jár, mint mikor egy beteggel ugyanabban a légtérben tartózkodunk.
A legionellosis nevű betegség a levegőbe kerülő porlasztott vízcseppek miatt alakulhat ki, elsősorban olyanoknál, akiknek valami miatt legyengült az immunrendszerük.
Így a cukorbetegségben, krónikus vese- vagy tüdőbetegségben szenvedőknél; a dohányzás szintén rizikótényező. A 2–10 napos lappangási idő után influenzaszerű (fejfájás, köhögés, izomfájdalom, láz) panaszokkal tüdőgyulladást válthat ki a baktérium, megnő a felülfertőzés esélye, a májba, szívbe, belekbe jutva pedig másodlagos gyulladást okozhat. Kezelésére széles spektrumú antibiotikumokat vagy azok kombinációját alkalmazzák. A különös betegség neve onnan ered, hogy az Egyesült Államokban 1976-ban tartott veteránok között okozott tömeges megbetegedést, ami harminc ember halálához vezetett.
A légkondicionáló berendezések szűrőjének évi 1-2 alkalommal történő tisztításával ez a betegség elkerülhető
– fűzte hozzá a belgyógyász.
Késmárky András szerint azzal, hogy többen télen is használják az eszközt fűtésre, szervezetünk jobban hozzászokott a klimatizált környezethez. „Ami gondot jelenthet, ha túl nagy fordulatszámon működtetve huzatot engedünk magunkra, ezzel begyulladhat a fülünk, torkunk, könnyen meghűlhetünk. A kültéri levegő hőmérsékletéhez képest túl alacsonyra állított, több mint 5-10 Celsius-fokos különbséggel működtetett berendezés szintén elősegítheti, hogy a nyáron is jelen lévő kórokozók megbetegítsék az embert” – magyarázta a háziorvos.
A klíma száraz levegője a szem, az orr- vagy szájnyálkahártya szárazságához vezethet, ami ebben az állapotban kevésbé hatékony védelmet tud nyújtani a baktériumok, vírusok ellen. Kültéren a kórokozók magas páratartalomban pedig tovább életképesek. A szakorvos szerint az időnkénti szellőztetéssel ezt jobban ki tudjuk egyenlíteni, és a helyiség oxigénellátottságán is javíthatunk. „Az ideális körülmények között működtetett klímaberendezés ugyanakkor számos előnyös hatással bír, a megfelelő hőmérsékleten javul teljesítőképességünk, hatékonyabban tudunk pihenni, jobban tudunk koncentrálni, kedvezően hat a szív- és érrendszerünk egészségére” – fogalmazott a doktor, hozzátéve: hogy még klimatizált helyiségben sem szabad megfeledkezni a nyáron ajánlott bőséges folyadékfogyasztásról.
A nyaralás alatti, előtti megbetegedést pedig a szokásos immunerősítéssel: kiegyensúlyozott táplálkozással, gyümölcs-zöldség fogyasztással, testmozgással lehet leginkább elkerülni.
A háziorvos szerint az is fontos lenne, hogy aki panaszos, ne menjen közösségbe, ha teheti, izolálja magát, otthon pihenje ki a megfázást, gondolva mások egészségére is.
(Borítókép: Getty Images)