Szerda éjfélig másodfokú hőségriasztás van érvényben Magyarország teljes területén. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Nemzeti Népegészségügyi Központ arra hívta fel a figyelmet, hogy a kánikula még az egészséges szervezetet is megterheli, de különösen veszélyeztetettek ekkor a krónikus betegek, az idősek és a gyerekek. A meteogyógyász elmondta, hogyan óvhatjuk meg magunkat az időjárás pusztító hatásaitól.
Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója kiemelte: tartós hőhullámban van részünk, a hosszan tartó kánikula idején a statisztikák szerint is többen vesztik életüket. A meteogyógyász hangsúlyozta, hogy főleg a szív- és érrendszeri eredetű halálozások száma nő meg ilyenkor, a stroke és szívinfarktusos esetek gyakoribbak, mivel a keringési rendszer fokozott terhelését és vérnyomás-ingadozást okoz a hőség. A krónikus betegek állapota is romolhat, az időjárás-érzékenyeket ugyancsak megviselheti a napokban tapasztalható humánmeteorológiai helyzet.
A szervezet 20-25 fokban még le tudja adni a termelt hőt, de 30 Celsius felett, különösen, ha magas a páratartalom, már kevésbé képes hűteni magát. A gyerekeknél a hőmérséklet-szabályozás még nem kiforrott, ráadásul sokat mozognak, ami fokozott hőtermeléssel és folyadékvesztéssel jár. Emellett az idősekhez hasonlóan a szomjúságérzet később jelentkezik náluk, rendszerint akkor, amikor már kiszáradásról van szó
– fejtette ki a szakértő, hozzátéve: különösen fontos náluk a megfelelő folyadékpótlásra odafigyelni. A meteogyógyász arra is kitért, hogy ilyenkor elsősorban vizet, szódát vagy egyéb koffein- és cukormentes folyadékot érdemes fogyasztani, a szokásosnál nagyobb mennyiségben. Az egészséges felnőttek számára is mérsékelt kávéfogyasztást ajánl a szakember, ugyanis vízhajtó hatással is bír amellett, hogy fokozza a hőtermelést.
A következő pár napban akár 35 Celsius-fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, amit szerdától olykor csapadék is kísér. „Amikor a külső hőmérséklet közel olyan magas, mint a testünké, kevésbé tudjuk a szokásos módon leadni a hőt, ezt a szervezet egyéb módon próbálja kompenzálni, aminek egyeseknél súlyos egészségügyi kockázata lehet” – magyarázta a meteogyógyász. A felesleges hőtől izzadással, párologtatással próbál megszabadulni a testünk, de a páradús, szinte trópusi környezetben ez nehezen valósulhat meg. A hőegyensúlyt pedig hőelvonással kell fenntartani, az erek ilyenkor kitágulnak, ami megnöveli a szív munkáját.
A szakember azt javasolja, hogy ilyenkor kerüljük a nehezebb fizikai munkát, és fogyasszunk könnyű ételeket, mivel a megterhelő zsíros, szénhidrátdús fogások megemésztése is nagyobb energiával jár. Pintér Ferenc megemlítette, hogy mivel a stressz is negatív fiziológiai következményekkel jár, például megemeli a pulzust, ezért extrém időjárási körülmények között, ha van rá mód, érdemes kerülni.
Mint fogalmazott, a klimatizált helyiségben megpihenhet a szervezet, de ehhez legalább 30 percet, 1 órát érdemes ilyen környezetben tölteni. A meteogyógyász hozzátette: a túlhűtött helyiségek, a nagy hőmérséklet-eltérés szintén káros lehet a keringési, szív- és légzőszervi betegséggel küzdők számára, ezért 8 fokot meghaladó különbséggel nem javasolt működtetni. A szakértő szerint pozitív élettani hatásai között van az is, hogy éjszaka jobban tudunk klimatizált helyiségben pihenni, márpedig az ilyenkor megemelkedett közúti balesetek egyik oka a kialvatlanság és a hőség okozta enerváltság, valamint a reflexek lassulása.
Szédülés, fejfájás, légzési nehézségek is előfordulhatnak extrém hőségben, gyakoribbak a rosszullétek, a trombózis kockázata is megnő
– sorolta a szakértő.
A főzés-sütés helyett otthon hideg ételek fogyasztását javasolja, máskülönben klímaberendezés nélkül a beltéri hőmérséklet a 40 fokot is meghaladhatja. „Nappal a legmelegebb órákban kerüljük a szellőztetést, lehetőleg redőnnyel, zsaluval sötétítsünk be, ventilátorral biztosítsuk a légmozgást a jobb komfortérzet érdekében” – hangsúlyozta a meteogyógyász.
A napozást a hatóságok javaslata szerint is érdemes mellőzni 11 és 15 óra között, amellett, hogy a direkt napfény már 15 perc után leégéshez vezet, súlyosabb tünetek is kialakulhatnak. Pintér Ferenc elmondása szerint már 2 óra alatt felléphet tűző napon a hőguta veszélye, például aszfaltozásnál, forró sütő mellett, amikor igazán komollyá válik a dolog, megszűnik az izzadás, elszürkül a bőr, a testhőmérséklet 40 fok fölé emelkedik, zavarodottság jelentkezik, ilyenkor mielőbb mentőt kell hívni. A szabadban különösen veszélyes a déli órákban tartózkodni, napszúrás már fél óra alatt is kialakulhat.
Görcs és egyéb rosszullét elkerülése miatt a kánikula idején strandolóknak a hatóságok azt javasolják, hogy testük fokozott hűtése után ereszkedjenek a vízbe. A hőkiegyenlítést fürdőzéssel, lakásban időnként hideg zuhannyal is elő lehet segíteni. A szakértő szerint ha ezeket az alapszabályokat betartjuk, nagyobb eséllyel elkerülhetjük a hőártalmakat.
(Borítókép: Járókelők hűsítik magukat egy szökőkútnál a budapesti Szabadság téren 2023. július 10-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)