Az Európai Unió átlagában 65 éves életkorban – a koronavírus-járvány miatti csökkenést is beszámítva – a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Ezzel szemben Magyarországon 65 éves korában egy férfi további várható élettartama 13,2 év, egy nőé 17,3 év.

Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas – írja hírlevelében Farkas András, a nyugdijguru.hu alapítója a 24.hu szerint.

A kedvezményes nyugdíjlehetőség következtében a nők nyugdíjba vonulási korcentruma 61-62 év körül ingadozik, viszont a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatár betöltését. Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éri meg.

Az elemzés szerint a következő évtizedekben emelkedhet a nyugdíjban töltött idő az időskorban várható élettartam emelkedésének köszönhetően.

Az Európai Unió majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol az nem éri el a 65 évet

– mutatott rá Farkas András, hozzátéve: azok a tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé.

Huszonhét tagállamból már tizenháromban vezették be ezt a megoldást, és az elemzés alapján az Európai Unió ezt javasolja Magyarországnak is a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik tényezőjeként.

A szerző ugyanakkor azt is leszögezte:

Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett, amely jelenleg is magasabb, mint tizenegy EU-tagállamban, ezért semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a június 22-i Kormányinfón leszögezte: a magyar nyugdíjrendszer évtizedes távlatban fenntartható, ennél hosszabb időtávban már demográfiai kérdés.