Forrong a könyvszakma a gyermekvédelmi törvény értelmezési nehézségei miatt. Nyáry Krisztián író, a Líra kreatívigazgatója szerint hiába akarnák betartani a törvényt, nem kapnak segítséget annak értelmezéséhez. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke elmondta, nem hiszi, hogy ezentúl tiltólistás lesz Shakespeare vagy Gárdonyi Géza, azonban a jelenlegi szöveg szerint akár így is értelmezhető a törvény.
Mint megírtuk, nagy port kavart a magyar kulturális életben az LMBTQ-témájú könyvek lefóliázása. A Libri közölte, az intézkedéssel a gyermekvédelmi törvénynek tettek eleget. A könyváruház videót is készített, amelyen látszik, hogy az átlátszó fólia miatt e kiadványokba nem lehet belelapozni, noha a címlapjuk és hátoldaluk látható. Tavasszal a fogyasztóvédelmi hatóság több könyvesbolthálózatot is pénzbírsággal sújtott, amiért nem megfelelő helyen kínálták a jogszabály hatálya alá eső kiadványokat.
„Tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg” – írja a törvény.
Nyáry Krisztián, a Líra könyváruház kreatívigazgatója a Szabad Európának úgy nyilatkozott, hiába kérdezték az illetékes szervektől, hogy a törvény pontosan milyen típusú könyvekre vonatkozik, nem kaptak választ. Elmondása szerint ebből kifolyólag
a könyvszakmában kialakult a konszenzus, hogy ezt a törvényt nem lehet végrehajtani, és nem is kapnak segítséget az értelmezéséhez.
Nyáry Krisztián szerint még ha az összes könyv tartalmát ismerné a forgalmazó, akkor sem világos, minek kell megfelelnie. Az öncélú szexualitás ábrázolásának tilalmáról például elmondta, nem érthető pontosan, hogy ez alatt mit értenek a törvényhozók.
Ha ezt a nyelvi jelentésében értelmezem, akkor minden olyan szexuális tevékenység, amelyből nem születik gyerek
– tette hozzá.
Szakács János, az Írók Boltja ügyvezetője úgy nyilatkozott, a lefóliázást még meg tudják oldani, azonban a törvény egy másik részét már nem. E szerint iskola és templom kétszáz méteres körzetében nem lehet az érintett könyveket árusítani. Szakács János szerint ez nem kivitelezhető, Nyáry Krisztián pedig úgy véli, a vidéki kisvárosok könyvesboltjai – amelyek gyakran iskola vagy templom mellett helyezkednek el – tönkremennek, ha betartják a törvény e részét.
„A jogszabály teljes valójában betarthatatlan, ezt tudja a magyar állam is” – tette hozzá.
Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke elmondta, ahhoz, hogy a törvény betartható legyen, egy cenzorszervezetet kellene létrehozni, és minden könyvet górcső alá venni, hogy megfelelnek-e a törvénynek. Az elnök korábban úgy nyilatkozott az ügyben az Indexnek, hogy „a könyvszakma egyelőre tanácstalan”.
„Korábban kérdésekkel fordultunk a döntéshozókhoz, hogy mely könyveket kell a jövőben lefóliázva árusítani, melyek kerülnek tiltólistára.
Azon művek kijelölését is várjuk, amelyek »öncélú szexualitást«, homoszexualitást népszerűsítenek vagy jelenítenek meg. A kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ. A szakmán belül ez feszültséget okoz, szűkíti a megjelenési lehetőségeket, mert a minták nem egyértelműek.
Az MKKE javaslata szerint egyebek mellett ISBN-azonosítóra van szükség, amely segítségével leolvasható, hogy a törvény pontosan mely könyvekre vonatkozik.
Az MKKE-közgyűlésen a tagszervezetek vezetői megvitatták és értelmezni próbálták a törvényt, és abban maradtak, hogy jogi segítséget kérnek, mivel a definíciók nem egyértelműek.
A törvényhozó szándéka ebben a törvényben szinte kiismerhetetlen. Nem hiszem, hogy arra gondolt, hogy nem lehet Shakespeare-t, Nádast vagy Flaubert-t vagy Gárdonyi Gézát árulni a könyvesboltokban. Tehát itt szerintem újra kell értelmezni a benne lévő kritériumokat, és kellene nekünk egy részletes magyarázat
– mondta Gál Katalin.