Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az uniós bíróságon az egyes építőanyagok rögzített árát bevezető szabályok, a rögzített árak be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetőadók, valamint az építőanyagokra és az építőipari nyersanyagokra vonatkozó termelési kötelezettségek miatt – írja az MTI.
A brüsszeli testület úgy véli, ezek a nemzeti intézkedések nem felelnek meg az uniós szerződésekben biztosított letelepedési szabadságnak. Emellett kifogásolják, hogy a rögzített árakat és a büntetőadókat megállapító intézkedést Magyarország nem jelentette be az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelv alapján, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek bejelenteni a műszakiszabály-tervezeteket.
A bizottsági sajtóközleményben azt írták:
A nemzeti intézkedések rögzített árakat vezettek be egyes építőanyagokra – homokra, kavicsra, cementre – vonatkozóan, és kötelezővé tették a vállalkozásoknak, hogy teljesítsenek bizonyos kitermelési szinteket akkor is, ha az gazdaságilag nem fenntartható. A szóban forgó intézkedések nem tűnnek sem indokoltnak, sem arányosnak, és korlátozhatják a letelepedési szabadságot.
A bizottság első lépésben 2022 áprilisában felszólító levelet, majd 2023 januárjában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a testület úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
Mint azt megírtuk, 2021-ben brutálisan nőttek az építőipari árak: a fa- és a vasanyagoknál duplázódtak az év elejéhez képest.
Ezt az eredményezte, hogy egy globális alapanyaghiány miatt leálltak a gyárak, azonban a felpörgő uniós építőipar miatt a kereslet tovább nőtt. Ilyen rövid idő alatt ilyen mértékű áremelkedésre a rendszerváltás óta nem volt példa.