A Kibeszélő vendége Pető Attila közlekedési szakember volt. A KRESZ-professzor elmondta véleményét az Árpád hídi halálos balesetről, a gyorsulási versenyekről, a jogsiszerzés buktatóiról és a legbugyutább, de még mindig érvényben lévő KRESZ-szabályokról.
Rögtön azzal kezdtük, amit nemrégiben jelentett be Lázár János, hogy az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium a Belügyminisztériummal közösen megkezdte a közlekedési szabályokat tartalmazó KRESZ felülvizsgálatát. A tervezetet ősszel társadalmi egyeztetésre bocsátják. Ezzel együtt felülvizsgálják a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételeit is.
A KRESZ-professzor kissé keserűen tette hozzá: miért kell mindig valamilyen tragédiának történnie ahhoz, hogy a jogalkotó belássa, elavult rendszerrel van dolgunk? Saját tapasztalata szerint a hazai KRESZ tartalmaz olyan dolgokat, amelyeket gyakorlati oktatóként néha még neki is nehezére esik megfelelő példával elmagyarázni a tanulóinak. Ugyanakkor a lassan fél évszázada lefektetett közlekedési szabályok már régen megértek a felülvizsgálatra, és gyakran túl bonyolultak.
Van olyan ország, ahol 30 oldalba belesűrítették a közlekedési szabályokat, ugyanez nálunk körülbelül 300 oldal”
– emlékeztetett Pető Attila, majd hozzátette: pontosan még nem tudják, hol, milyen területeken fognak hozzányúlni a KRESZ-hez.
Pető Attila azt mondta, hogy a szalagkorlátot 50-70 kilométer/órás közlekedéshez tervezték, és egy ilyen balesetnél biztosan működött is volna, de nem 120 kilométer/óra fölötti sebességnél. Ennek kapcsán érintettük, hogy hol vannak az országban, illetve Budapesten azok a helyek, ahol rendszeresen rendeznek illegális gyorsulási versenyeket. A KRESZ-professzor azt mondja, hogy ilyen volt Budapesten a Szentendrei út, amíg be nem kamerázták, a Váci út, de számára teljesen új, hogy már az Árpád hidat is ilyesmire használják.
Rendszeresen használják ilyenekre a nagy bevásárlóközpontok parkolóit is. A rendőrségnek ugyan van tudomása ezekről, de gyakran nincs elég embere, hogy idejében utánanyúljon, és megakadályozzon ilyesfajta városi száguldozást.
A KRESZ-professzor felidézte, hogy mik is szükségesek a jogosítvány megszerzéséhez ma, és ennek része a nem túl erős alkalmassági vizsgálat megszerzése a háziorvostól, aki a legtöbb esetben unalmas rutinként adja ki a papírt. Pető szerint képbe kerülhetne komolyabban a pályaalkalmassági vizsgálat, amely kötelező buszvezetőknél, taxisofőröknél, de nem biztos, hogy ezt úrvezetőkre is ki lehet terjeszteni.
A koronavírus-járvány idején nagyon felpörgött a piac, akkor sokan döntöttek úgy, hogy megszerzik a jogosítványt. Manapság azonban komolyan csökken az érdeklődők száma. Mostanában 5-600 ezer forintba kerül egy jogosítvány megszerzése, azonban Pető Attila szerint ez mindenképpen egy megtérülő befektetés.
Felidéztük, hogy elég sűrűn hallani manapság olyan esetekről, amikor 70 év feletti sofőrök rendszeresen szembemennek az autópályán a forgalommal, rossz helyen hajtanak fel az autóutakra. A KRESZ-professzor szerint erre az egyik megoldás az önszabályozás, amikor az ember már elkezdi érezni magán, hogy nem úgy működnek a reflexei, mint húszévesen, akkor bizony már le kell mondania a vezetésről.
Felmerült több európai uniós államban a 70 év feletti alkalmassági tesztek bevezetése, de Pető Attila hangsúlyozta: az olyan drámai baleseteket, mint amilyen az Árpád hídon is történt, nem a 70 pluszos sofőrök okozzák. Náluk lehet parkolási koccanás vagy bizonytalan sávváltás, de ez nem mérhető az életveszélyes vezetéshez.
Pető Attila szerint arányaiban nem, de biztonságosabb lett számukra a közlekedés. Viszont a biciklisek is rengeteg szabálytalanságot követnek el, és maradt az autós és kerékpáros társadalom örök szembenállása.
A beszélgetés során még szó volt arról, hogy
A Kibeszélő korábbi epizódjait ide kattintva tekinthetik meg.
(Borítókép: Pető Attila. Fotó: Karip Tímea / Index)