Amennyiben a meleg hatására az algák túlszaporodnak, az okozhat vízminőségi problémákat a Balatonban.
Az év eddigi legforróbb napjaként vonul be a meteorológia történetírásába az elmúlt vasárnap, ám könnyen lehet, hogy a mai nap még a tegnapi hőséget is felülmúlja. Azok számára, akik a Balaton partján töltik a kánikula időszakát, egyáltalán nem mindegy, hogy miként hat mindez a tó vízére, illetve a benne található élőlényekre.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy amikor 12–15 órán keresztül süti a nap a vízfelszínt, akkor a napsugarak (amit a meteorológiában rövidhullámú sugárzásnak neveznek) mélyen behatolnak a vízbe, a Balaton esetében egészen a tó aljáig. Ebből következően a felszíni vízhőmérséklet és a mélyebb rétegek közötti hőmérséklet közötti különbség ritkán nagyobb 2-3 Celsius foknál.
Nehéz meghatározni azt a vízhőmérsékletet, ami ökológiai szempontból ideálisnak tekinthető a Balaton élővilága számára, de nem is szükséges, hiszen az élőlények az evolúció elmúlt évezredei során elég jól megtanultak alkalmazkodni a külső körülményekhez – mondta az Indexnek Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetője.
E természetes víz hőmérsékletét a fürdőzők szempontjából nézve a szakember azt emelte ki, hogy amennyiben az algák elszaporodnak, az okozhat vízminőségi problémát.
Az algák egy része a melegebb vízben valóban jobban szaporodik, ugyanakkor döntően a vízben jelen lévő foszfor mint tápanyag határozza meg, hogy mennyire algásodik el a Balaton. Az elmúlt évtizedekben a tó vízgyűjtő területén csökkent a foszforterhelés, amiben jelentős szerepet játszott a szennyvízkörcsatorna kiépítése, azaz már a tisztított szennyvizet is elvezetik a Balaton vízgyűjtő területéről.
Azzal együtt, hogy összességében javult a vízminőség a klímaváltozás hatására – főleg a nyugati medencében újra megfigyelhető kisebb algavirágzás. A kék algák (más néven cianobaktériumok) termelhetnek olyan mérgeket, amik
az emberi bőrön irritációs kiütéseket okozhatnak. Jellemzően szélcsendes, kánikulai időszakokban fordulhat elő lokálisan, ilyenkor azt láthatják a fürdőzők, hogy zöld a víz.
A legnagyobb ilyen alga-túlszaporodás 2019-ben volt (akkor a foszfor mennyisége a tó üledékében nőtt meg szignifikánsan). A túlzott hínárosodás nem a hőmérséklet, sokkal inkább a vízmélység függvénye, de attól is függ, hogy az adott partszakaszon mekkora a széláramlás, azaz mennyire mozog a víz.
Az algásodás féken tartása Somogyi Boglárka szerint abból a szempontból is fontos, hogy a Balatonból vízkivétel is történik, ivóvíz előállítás céljából. Az Országos Vízjelző Szolgálat mérése szerint a tó hőmérséklete Gyenesdiásnál meghaladta a 29 Celsius-fokot.
A vizet, így a Balaton vizét is a benne lévő különböző baktériumok és vírusok vizsgálata alapján minősítik. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint a tó vízminősége a délnyugati medencében (és további négy helyszínen) jó, az összes többi mérési ponton pedig kiváló.
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)