Ma Magyarországon 18.629 ember van börtönben – tudta meg az Index a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BvOP). Januártól jelentős változás lesz a börtönök lakóinak életében: a rabok együttműködő magatartásától függ majd a végrehajtás jellege, akár csökkenthetik büntetésük idejét is.
A börtönreform legfontosabb része, hogy a jelenlegi rendszert meghatározó végrehajtási fokozatok – fogház, börtön, fegyház – háttérbe szorulnak és a szerepük átalakul. Sokkal inkább az elítélt együttműködő magatartása lesz az, ami a végrehajtás jellegét meg fogja határozni
– nyilatkozta az Indexnek Somogyvári Mihály bv. ezredes. A BvOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetének főosztályvezetője elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Belügyminisztérium (BM), a Kúria és a BvOP már másfél éve készíti elő a magyar börtönök reformját. Varga Judit igazságügyi miniszter áprilisban nyújtotta be a büntetés-végrehajtási törvény módosítását, amit a parlament a tavaszi ülésszakán el is fogadott.
„A 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási kódex új alapokra helyezte a szabadságvesztés végrehajtásának rendszerét, amelyben nagyobb szerepet kapott az egyéniesítés, a progresszív szemléleten alapuló és az elítélt személyéhez igazodó komplex kockázatelemzési és kezelési rendszer. Ugyanakkor az elmúlt 10 év végrehajtási, szakmai, tapasztalatai alapján eljött az idő a rendszer továbbfejlesztésére” – mondta el az Indexnek Kónya István, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, aki részt vett a törvény előkészítésében is. A Kúria nyugalmazott elnökhelyettese hozzátette: a büntetés-végrehajtási intézeteken belül már nem lesznek fokozatok, hanem kategóriák, amelyek minden elítélt számára biztosítják az előmenetelt.
A hatályos szabályozás ugyanis a fokozatok szerinti elkülönítés merev érvényesítésével megnehezíti a büntetés-végrehajtási szervezet erőforrásainak hatékony kihasználását, a büntetési célok, az egyéniesítés hatékony érvényesítését
– magyarázta a miniszteri biztos.
2024. január 1-jétől a jelenlegi fokozatokhoz rendelt 9 rezsimből álló rendszert egy rugalmasabb, az elkülönítési szabályokat kevésbé kötött alapokra helyező, 5 kategóriából álló, az elítéltek biztonsági és fogva tartási kockázatára is reagáló rendszer váltja fel.
Az új rendszer motiválni fogja a fogvatartottakat, hogy javítsanak saját lehetőségeiken. „Évekre előre fel tudunk nekik vázolni egy befutható pályát: mit kell tenniük és hogyan kell együttműködniük, hogy egy kedvezőbb kategóriába tudjanak átsorolni” – magyarázta Somogyvári Mihály. A bv. ezredes szerint a büntetés-végrehajtásnak kötelessége kreditszerzési lehetőségeket biztosítani a fogvatartottak számára.
Kónya István szerint az elítélt aktív részesévé válik a szabadságvesztés végrehajtásának, mert együttműködési hajlandóságát elismerve kreditpontokat szerezhet, amelyek alapján előbbre léphet olyan enyhébb kategóriában, amely a mindennapi életrendjét kedvezőbb feltételekkel határozza meg.
A több mint százéves múltra visszatekintő végrehajtási fokozatok és erre épülő rezsimrendszer merevségét egy rugalmas és dinamikus végrehajtási mechanizmus váltja fel
– vélekedett a Kúria nyugalmazott elnökhelyettese, aki hozzátette: jobban kifejeződik az a tény, hogy
a büntetés-végrehajtási intézetekben bűnelkövetőket és nem bűncselekményeket tartanak fogva.
A börtönök lakói krediteket tudnak szerezni, ha a felkínált programokon részt vesznek, iskolába járnak, közösségi vagy hitéleti munkát végeznek. „Ezzel az együttműködő magatartással akár csökkenthetik büntetésük idejét is” – mondta Somogyvári Mihály.
Az előrelépéshez szükséges közreműködés több a beletörődő, passzív magatartásnál. A kezdeti besorolást követően az elítélt kreditpontokat gyűjthet vagy fegyelmi vétség elkövetésekor pontokat veszíthet, kockáztatva, hogy visszasorolhatják a kategóriában.
Az IM miniszteri biztosa szerint a büntetés „a rosszért rossz jár” társadalmi igénynek a teljesítése. A büntetés-végrehajtás nem súlyosítani kívánja a szabadság elvesztésével együtt járó következményeket, hanem – a megelőzés elsődleges törvényi célja mellett – elősegíteni az elítélt társadalomba beilleszkedését. Kónya István úgy véli, ennek lesz – a korábbiaknál hatékonyabb – eszköze az elítéltek említett motiválása, amely „az ő pozitív, kreatív együttműködésüket, teljesítményüket, tőlük függően az életminőségük elérhető javulásával honorálja”.
Magyarországon 2023-ban összesen 18.629 ember tölti büntetését valamelyik bv. intézetben. A legszigorúbb rezsim, a tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltekre vonatkozik: jelenleg 23 személy tölti büntetését HSR körletekben. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítéltek létszáma: 77 fő, ebből 73 jogerős, 4 pedig nem jogerősen elítélt. A BvOP-ól kapott tájékoztatás szerint fegyházban összesen 4983 ember van, míg börtönben 7100. A büntetés-végrehajtási intézményben a legenyhébb büntetés a fogház: jelenleg 528-an töltik szabadságvesztésüket. A börtönök lakói többnyire férfiak (17.152), de vannak nők is, összesen 1477 fő. A BvOP tájékoztatása szerint összesen 213 személy áll kényszergyógykezelés alatt.
(Borítókép: Dan Kitwood / Getty Images )