Egyre brutálisabb a mostani hőhullám, és nem csak Magyarországon. Ritkaság, de az északi féltekén jelenleg három kontinensen pusztítanak természeti csapások, a hőségtől és forróságtól kezdve egészen az özönvízszerű esőzésekig. Mihez kell lassanként hozzászoknunk? Ennek megválaszolását kértük Reisz András meteorológustól a Kibeszélőben.
Adódott tehát rögtön a kérdés, hogy miként jött össze ilyen katasztrofális időjárás az északi féltekén. Reisz András szerint a dolgot külön-külön kell nézni, mert önmagában Amerikában is jellemzők a hőhullámok, Európa déli felén meg alapból jóval melegebb az időjárás, ezen most csak rontanak az afrikai eredetű forró légtömegek. Ázsiában pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy most van a monszunidőszak, amikor egyébként is nagy esőzések szoktak lenni, azonban ez most egy-egy területre koncentrálódott.
Maga a meteorológus is meglepődve hallotta, hogy a ciklonokhoz hasonlóan a sajtóban a görög mitológia alakjaihoz kötik az újabb és újabb pusztító hőhullámokat. Ez valószínűleg onnan ered, hogy gyakran mondogatjuk, hogy pokoli hőség van. A mitológiai alakok közül az első Cerberus volt, az elmúlt heti hőséget róla nevezték el. A megzabolázhatatlan, háromfejű kutyaszörnyet csak az alvilág urának, Hádésznek sikerült megszelídítenie, így rábízta az alvilág bejáratának őrzését. Vagyis bárki bejuthat az alvilágba, de onnan nincs kiút, hiszen ezt Cerberus megakadályozza. A jövő heti hőséget már Kháronról, az alvilág ladikosáról nevezték el.
Kérdésre Reisz András elmondta, hogy míg Dél-Európa szenved a melegtől, addig a briteknél bizony kellemesen hűvös van. Ennek oka pedig az Atlanti-óceán közvetlen hatása mellett egy furcsa légköri képződmény, a futóáramlás. De sajnos ez tőlünk elég mesze van, rajtunk ez most nem segít.
A beszélgetés egy pontján a szakember elárulta, mikorra szabadulunk meg idehaza a hőségtől. A pontos előrejelzést a podcast meghallgatása után bárki megtudhatja, azzal együtt, hogy vajon miért kell mindennap időjárás-jelentést készíteni.
Ugyanakkor a meteorológus azt is mondta: nem alakult át drasztikusan az időjárásunk, hiszen ha végiglapozzuk a kezdetektől a feljegyzéseket, akkor azt látjuk, hogy évtizedekkel ezelőtt is voltak aszályosabb vagy éppen esősebb nyaraink, évszakaink. Azt viszont elismeri, hogy manapság a korábbinál sokkal több nedvesség kerül a légkörbe, amit egyfelől a globális felmelegedés következtében a tengerek párolgásának köszönhetünk, másfelől ezért a korábban megszokottaknál jóval nagyobb mennyiségű víz, pára gyűlik össze egy-egy viharfelhőben, tehát nagyobb mennyiség is zúdul le.
A kérdésre, hogy meddig tart ki a dél-európai rekkenő hőség, Reisz András azt mondta, a jövő héten megváltoznak az áramlások, és lassan kiszorítják a hőséget a térségből, de nem lesz eseménytelen, azaz lesznek bizony viharok. Viszont utána már felfrissül a levegő, elviselhető lesz a nyári meleg a mediterrán országokban.
A szakember elismerte, hogy nagyon sok összetevőjük van az előrejelzéseknek, és ha ennek csak egyetlen pontja is hibás, akkor halmozottan torzul a végeredmény, vagyis fals lesz az előrejelzésünk. Tehát milyen idő lesz mondjuk július közepe és augusztus vége között Magyarországon?
Nem lehet megmondani, mert olyan sok összetevős a dolog, hogy hazudik, aki azt állítja, pontosan megmondja, mi várható. És pontosan erre jó példa, ami tavaly augusztus 20-a előtt történt, amikor még egy nappal az esemény előtt sem lehetett bizonyossággal megmondani, mi fog a tűzijáték estéjén történni az időjárásban. És ez „csak” egy 36 órás előrejelzés lett volna
– válaszolta Reisz András.
Végül érintettük azt is, hogy merre tart Magyarország időjárása, amivel kapcsolatban a meteorológus aggodalmának adott hangot, mert szerinte ezen a téren az óriási problémát az okozhatja, ha megváltozik, felborul a természetes és a mesterséges környezet aránya. Ha egyre nagyobb területeket építünk be, betonozunk le, annak hatása azonnali és mérhető hőmérséklet-növekedést eredményez a közvetlen környezetünkben.
A műsorban még szó volt a következőkről is:
(Borítókép: Reisz András. Fotó: Zöld Fanni / Index)