Egy friss felmérés szerint abszolút megosztott a közvélemény abban a kérdésben, hogy a transznemű nőket is megillesse a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjogosultság. A kutatás arról tanúskodik, hogy a tervezett szigorítást inkább férfiak, mint a nők támogatják.
Valóságos bombát robbantott a Veszprémi Törvényszék, amikor határozatában zöld utat adott Csillag Elvirának, hogy transzneműként igénybe vegye a nőknek járó nyugdíjkorkedvezményt, amely alapján 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhat. Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese durva provokációnak és a jogrendszer arculcsapásának nevezte a bírósági döntést, ezért aztán senkit sem lephetett meg, hogy két kormánypárti képviselő, Semjén Zsolt (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz) július 13-án törvénymódosítást kezdeményezett. A Lex Elvira indoklásuk szerint
egyértelművé teszi azt, ami a jogalkotó eredeti szándéka és a józan ész alapján eddig sem volt kétséges, hogy a »nők 40« kedvezményes nyugdíjjogosultság azokat illeti meg, akik 40 évig nőként dolgoztak.
Az ügyben az Opinio Institute Kft. piackutató okostelefonos alkalmazásával július 14-15-én felmérést készített 1100 fő megkérdezésével. A kutatási eredmény országosan reprezentatív korra, nemre, iskolai végzettségre, lakóhelytípusra és lakóhelyre a 16–59 évesek körében.
A felmérésből kiderül, hogy a 16–59 év közötti magyarok csaknem kétharmada nem értesült erről a vitáról, mindössze 37 százalékról mondható el, hogy hallott erről a bírósági döntésről. Az 50–59 év közötti generáció, valamint a diplomások körében ugyanakkor meghaladja az ötven százalékot azok aránya, akik figyelemmel követték a hírt. Ami a nemeket illeti, a férfiak jelentősen nagyobb arányban értesültek a döntésről, mint a nők (42, illetve 31 százalék).
Rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók mennyire értenek egyet a törvényszék döntésével. A bíróság határozata szinte szimmetrikusan osztja meg a hazai társadalmat: 30 százalék teljes mértékben, vagy legalább valamilyen szinten egyetért vele, 35 százalék inkább nem, vagy egyáltalán nem ért vele egyet. Azok, akik nem tudtak állást foglalni, vagy egyet is értenek, meg nem is, ugyancsak 35 százalékot képviselnek.
A férfiak szignifikánsabb mértékben nem értenek egyet a döntéssel, míg a nők inkább támogatóbbak ebben a megosztó kérdésben.
A diplomások, illetve a budapestiek többsége ugyancsak inkább egyetért a döntéssel, bár itt is csak szűk többsége van a támogatóknak az ellenzőkkel szemben.
Amikor úgy tették fel a kérdést, egyetértenek-e azzal, hogy a törvénynek nem kellene különbséget tenni a nők és a transznemű nők között, a válaszadók valamivel megengedőbbek voltak. Ebben a kérdésben a nyolc általánost végzettek voltak a legtámogatóbbak, 51 százalék teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal, hogy a törvény ne tegyen különbséget a nők és a transznemű nők között, utánuk következnek a diplomások (46 százalék), a legkevésbé a szakmunkások és az érettségivel rendelkezők értettek egyet a megkülönböztetés feleslegességével (32, illetve 35 százalék). Lakóhely szerint a Nyugat-Magyarországon élők bizonyultak a kevésbé elfogadónak, de a relatív többség itt is úgy foglalt állást: egyetért azzal, hogy a törvény ne tegyen különbséget a nemváltás alapján.
A kutatók arra is rákérdeztek: a résztvevők mennyire értenek egyet azzal, hogy a kormány megszüntesse a transzneműek korengedményes nyugdíjba vonulását.
Ahogy várható volt, a törvénymódosítási javaslat is egyharmad-egyharmad arányra osztotta a támogatókat, az ellenzőket, és azokat, akik nem foglalnak állást a kérdésben.
A férfiak ugyanakkor szignifikánsabban támogatták a törvénymódosítást, mint a nők (36, illetve 24 százalék), míg a nők körében nagyobb arányban voltak, akik nem tudtak állást foglalni a kérdésben, mint a férfiak közt (38, illetve 28 százalék). A fővárosiak és a diplomások körében inkább elutasításra talált a felmérés a törvénymódosítás szándékát illetően, míg az érettségivel rendelkezők relatív többsége egyetértett azzal.