Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán bejelentette, a Gyármentő Programot azért indította el a kormány az ukrajnai háborút követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok kilengéseitől.
Szíjjártó Péter bejelentette, eddig huszonöt cég kapta meg a támogatási oklevelet, összesen 27,5 milliárd forint értékben az energiahatékonyságot növelő beruházásokat előmozdító Gyármentő Program keretében.
Rámutatott, hogy a program keretében 120 milliárd forintot biztosítanak 140 kedvezményezett vállalat energiahatékonysági és megújulóenergia-
A mostani bejelentés értelmében huszonöt cég számára adták át a támogatási okiratot, amelyeket 27,5 milliárd forinttal segítenek.
Ebből 61 milliárd forintnyi beruházás jön létre, s ennek köszönhetően több mint 12 ezer munkahely válik betonbiztossá.
A projektek várhatóan 12 471 megawattórával csökkentik az energiafelhasználást. A külügyminiszter kiemelte,
elsősorban technológiaváltás mellett kötelezték el magukat a vállalatok, sok esetben a gyárépületek hőtechnikai korszerűsítését tűzték ki célként, valamint a megújuló energia termelésére, használatára vonatkozó fejlesztéseket hajtanak végre, itt is leginkább a napelemes rendszerek telepítésével.
Leszögezte, hogy huszonnégy magyar és egy olasz cég kap támogatást, ágazatok szintjén pedig a fém- és az élelmiszeripar emelhető ki. Arra is kitért, hogy a pályázatok nem a tipikus területi eloszlást mutatják, a legtöbb ugyanis Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből, majd Bács-Kiskunból, Hevesből és Veszprémből érkezett be.
Szijjártó Péter közölte, hogy a társaságok főként napelemes rendszerek építéséhez kértek támogatást, ami nagymértékben segíti a megújuló energiaforrások bővítésére vonatkozó kormányzati célkitűzést.
Üdvözölte, hogy mostanra átlépte az 5000 megawattot a magyar ipari és háztartási méretű napelemes rendszerek kapacitása, így jóval a megszabott határidő teljesülni fog a korábban 2030-ra kitűzött 6000 megawattos cél. Kijelentette,
Ezáltal biztosítani tudjuk azt, hogy Magyarország továbbra is fenntartható, felelős növekedési pályán maradjon.
Ennek kapcsán pedig emlékeztetett, hogy hazánk egyike annak a húsz országnak, amely az utóbbi években úgy tudta növelni a gazdasági teljesítményét, hogy közben mérsékelte a károsanyag-kibocsátását, és a frissen bejelentett beruházások ennek a pozíciónak a fenntartásában segítenek.
Illetve tudatta, hogy a kormány változtat a beruházásösztönzési rendszeren, amelynek nyomán ha egy kapacitás- vagy technológiafejlesztő beruházás részeként energetikai fejlesztést is végrehajt valamely vállalat, akkor a projekt energiafejlesztési része 50 százalékig támogathatóvá válik.
A miniszter az utóbbi évek nehézségeit is érintette, mondván, hogy rövid időn belül kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, az utóbbi öt évtized legsúlyosabb válsága alakult ki a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború nyomán.
E helyzetet szavai szerint ráadásul az Európai Unió szankciós politikája is súlyosbította, amely jelentősen rontotta a kontinens vállalatainak versenyképességét.
Hangsúlyozta, ugyanakkor Magyarország minden egyes krízisből megerősödve került ki, ami a speciális magyar válaszintézkedéseknek, a nemzeti érdek képviseletének volt köszönhető. Úgy fogalmazott, „ragaszkodtunk ahhoz a sikeres gazdaságpolitikai stratégiához, amelynek a célja egy munkaalapú gazdaság létrehozása volt, ahol a legfontosabb célkitűzés az, hogy mindenki, aki akar, az tudjon dolgozni”.
Mint közölte, ezért hirdették meg minden idők egyik legrobusztusabb beruházásösztönző programját, amelynek keretében 300 milliárd forintnyi támogatást biztosítottak közel 1200 vállalatnak, aminek nyomán 800 milliárd forintnyi beruházás jött létre, és így több mint 250 ezer munkahelyet sikerült megmenteni.