Vitézy Dávid szerint Olaszországban szó szerint vasúti forradalmat indított az Európai Unió helyreállítási alapja, melyből összesen 31 milliárd eurót költ fenntartható és zöld közlekedési fejlesztésekre az ország.

A forrásokat 2026-ig lehet felhasználni, a befejezési határidőket, úgy gondolja, komolyan veszik, ezért „a XIX. század vége óta nem látott vasúti beruházási dömping van az országban”. Vitézy egy listát is összeállított, hogy bemutassa, mik épülnek Olaszországban.

1. Észak-Olaszországban bővítik a nagy sebességű hálózatot, kiépül a Brescia–Verona–Vicenza nagy sebességű pálya. Az új kapcsolat Velence és Milánó között 250 km/órára épül ki, az építkezés végig látható az A4-es autópálya mentén már. Összesen 9,8 milliárd eurót (kb. 3700 milliárd forintot) költenek erre a fejlesztésre. További 1,8 milliárd euró (kb. 700 milliárd forint) jut a Velence–Trieszt-vonal teljes felújítására, 200 km/óra pályasebesség elérésével. 
2. A Velence–Milánó vasúti óriásberuházáshoz kapcsolódóan átépül a teljes veronai vasúti csomópont, ami azért is fontos, mert a kelet–nyugati, nagy sebességű vonatok mellett északról ide futnak majd be a többnyire tehervonatok az új, 2032-re elkészülő Brenner-bázisalagúton Ausztria és Németország (Innsbruck és München) felől is.
3. A nagy sebességű pályák fejlesztésével a milánói vasúti csomópontban számos kapacitásbővítő beruházás történik, fővonalakat négyvágányosítanak, csomópontokat többszintűsítenek, hogy a fejlesztések nyomán mind Velence, mind Genova felől bővíthető legyen a vasúti kínálat – a távolsági és teherforgalom mellett az elővárosi forgalom is bővülhet a meglévő pályákon, a távolsági forgalom szétválasztása nyomán. A milánói vasúti csomópontra több mint 1 milliárd euró jut (kb. 380 milliárd forint).
4. Milánótól nyugatra a Genova felé vezető vasútvonal átépítése is megkezdődött, mely Nizza és Marseille felé jelent kapcsolatot. A menetidő Milánó és Genova között 100-ról 50 percre csökken, köszönhetően a 250 km/óra sebességre összesen 36 km hosszban kiépült vasúti alagutaknak. Az alagutak, közte az önmagában 27 km hosszú Valico-alagút fúrása már befejeződött, a kapcsolódó vágányépítés zajlik, hogy 2026-ra elkészüljenek. 
5. Teljesen átépítik a Genova–Torino-vasútvonalat is, kapcsolódva a Torinótól Lyon felé épülő vasúti alagúthoz. Genova és Torino között a ma 2 órás menetidőt lefelezik 1 órára, a ma 100-150 kilométeres pályasebességet 200-250 km/órára emelve a kanyargós hegyi szakaszok kiegyenesítésével, rengeteg új műtárgy beépítésével.  
6. Torino nyugati kapujában is új nagy sebességű fejlesztések zajlanak, 24 km új nagy sebességű pálya épül, ebből 17 km alagútban, hogy Torino elővárosában a távolsági közlekedést teljesen leválasszák a mai vasúti hálózatról. 
7. Teljesen átépül a vasúti hálózat a Malpensa reptér körül Milánóban 828 millió euróból (kb. 310 milliárd forint), a ma ott végződő vasútvonalat átmenő fővonallá építik át, 8 km új pálya építésével bekötik északra Svájc felé, ezzel lehetővé téve, hogy a vonatok át is haladhassanak a reptéren. 
8. Milánó fapados reptere is vasúti összeköttetést kap, a bergamói repülőtérre 5 km új pálya épül részben föld alatt, így Bergamo városa és Milánó felé is 10 percenként lehet majd vonattal eljutni. A kivitelezés idén indul, 170 millió euróból (kb. 65 milliárd forintból). 
9. Firenzében új vasúti alagút és föld alatti új nagy sebességű pályaudvar épül, az alagútfúrás épp a napokban kezdődött meg. 
10. Dél-Olaszországban a legnagyobb beruházás a Milánó és Róma felől ma Nápolytól délre, Salernóban végződő nagy sebességű pálya meghosszabbítása egészen le a csizma orrába, a Szicíliába vezető kompok indulópontjáig, Reggio Calabriáig. A beruházás 13 milliárd euróba kerül (mintegy 4900 milliárd forintba), és végig minimum 200, szakaszosan 300 km/óra sebességre épül ki. 
11. Szimbolikus és óriási vállalkozás Szicília új vasúti hálózatának kiépítése, amely összesen mintegy 11 milliárd euróba kerül (kb. 4200 milliárd forintba). A beruházás eredményeként Palermo és Catania között, Messina érintésével végig 200 km/órás fővonal épül ki 220 km hosszban. Ezzel Palermo és Catania között a vasúti menetidő a mai 3-ról 2 órára csökkenthető, míg az olasz szárazföld felől a vonatokat is szállító kompok érkezési pontja, Messina és Catania között 75 percről 45 percre csökken. 
12. Dél-Olaszország harmadik szimbolikus erejű vasúti beruházása Nápoly és Bari összekötése nagy sebességű vonatokkal. A Róma–Nápoly-kapcsolat kiépítése óta sűrű és megbízható nagy sebességű vonatok érik el Nápolyt, de tovább nem tudnak menni dél és kelet felé. 
13. Róma körül jelentős elővárosi fejlesztések történnek, megépül a római körvasút hiányzó északi szakasza, új állomások épülnek a körvasúton, Tor di Quinto néven új átszállócsomópont épül, és több elővárosi vonal külön szintű műtárgyakat kap a római vasúti csomópont kapacitásának növelésére. 
14. A csizmán át keresztbe nemcsak Bari és Nápoly között épül át a vasút: Rómától a vele egy vonalban található adriai kikötőváros, Pescara felé is teljesen átépül a vasútvonal 200 km/óra sebességre, a munkák már itt is zajlanak. A menetidőt 3 óra 20 percről 2 órára csökkentik Pescara és Róma között.
15. Az olasz fővárosból Perugián át Anconába vezető másik adriai vasútvonalon is teljes átépítés történik, 4,4 milliárd euróból (kb. 1660 milliárd forintból). A 200 km/órás pályasebességre átépített fővonalon teher- és személyforgalom is zajlik, a kapacitás óránként 4-ről 10 vonatra nő. A beruházással Ancona és Róma között 30, Perugia és Róma között 15 perccel csökken a menetidő.
16. A legutóbbi James Bond-filmből is ismert festői olasz kisváros, Matera is vasúti kapcsolatot kap, a Nápoly felől délre tartó fővonalból egy teljesen új, zöldmezős, 20 km hosszú, egyvágányos villamosított vasútvonalat építenek Materába, így Róma és Nápoly felől is elérhető lesz Olaszország egyik legszebb helye. A beruházás a hegyvidéki környezet miatt igen drága, 430 millió euróba kerül (mintegy 163 milliárd forintba).
17. Átfogó állomásfejlesztési program indul, összesen 460 vasútállomás akadálymentesítésére és fejlesztésére írt ki tendereket az RRF-ből az olasz pályavasút az elmúlt hetekben.

Megjegyezte a szakértő, hogy a lista nem teljes, ráadásul számos kisebb regionális, elővárosi vagy városi fejlesztést nem tartalmaz, azokból annyi van, hogy feldolgozni is nehéz. Sőt, valószínűleg a fenti beruházásokban is csúszások nehézségek.

A fenti összefoglalót azért is készítette, mert jól mutatja, milyen léptékben lehet és érdemes a vasútról gondolkodni a 21. században, és ebben a jóval kisebb Magyarország számára is lehet tanulság.

(Borítókép: Vitézy Dávid. Fotó: Papajcsik Péter / Index)