A pénzügyminiszter szerint a kormány 2024 januárjától módosítja a jegybanktörvényt és reméli, hogy Közép-Európa újra a leggyorsabban növekvő régió lesz az Európai Unióban.
A Reuters tudósításában emlékeztetett, hogy Orbán Viktor kormánya az Európai Unió (EU) legmagasabb inflációjával küszködik, amely teljesen erodálja a háztartások vásárlóerejét és fékezi a fogyasztást.
A magyar pénzügyminiszter elmondta, hogy az infláció visszaszorítása kulcsfontosságú a hiány megfékezésében, amelynek következtében az energiatámogatások, a nyugdíj- és az adósságszolgálati költségek megugrottak.
Decemberre biztosan, de ha szerencsénk van, már novemberben 10 százalék alatt lesz az infláció. Azt tudom mondani, hogy decemberre 7-8 százalék körül lesz az infláció
– mondta Varga Mihály a Reutersnek. A pénzügyminiszter hozzátette, optimista, mert ebben a régióban elég potenciál van ahhoz, hogy le tudják küzdeni az energiaválságot és az inflációt, és a közép-európai országok ismét a leggyorsabban növekvő gazdaságok lehetnek az Európai Unióban.
A kormány az idén mindössze 1,5 százalékos gazdaságnövekedésre számít, jövőre viszont 4 százalékra. Elemzők arra figyelmeztettek, hogy a csúszó fogyasztás csökkenti az adóbevételeket, és a hiány túllépheti a tervezett célt, hacsak a kormány nem tesz további óvintézkedéseket a kiadások visszafogására. Varga szerint még korai lenne lépéseket tenni a kiadások terén.
Egyelőre nem látok okot az intézkedésekre. Szeptemberben lesz egy felülvizsgálat, és ha kell, a kormány intézkedik. A 3,9 százalékos hiánycélt érintetlenül szeretném hagyni
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány kitart a 2024-re kitűzött 2,9 százalékos hiánycél mellett.
A pénzügyminiszter a Reutersnek nyilatkozva közölte, hogy a kormány 2024 januárjától módosítja a jegybanktörvényt, nehogy a költségvetésből kelljen fedeznie a bank veszteségeit. A tervezett változtatásokról a kormány hamarosan tárgyal az Európai Központi Bankkal (EKB) is – mondta el.
A Magyar Nemzeti Bankkal olyan megoldást javasolunk az EKB-nak, amely lehetővé tenné, hogy az MNB középtávon, azaz körülbelül 3–5 évig korrigálja a veszteségeit
– mondta Varga. „A negatív saját tőke nem jelent veszélyt a jegybank működésére” – tette hozzá.
A mennyiségi lazítás évek óta tartó jelentős nyeresége után a közelmúltban több jegybank is veszteségről számolt be a kamatlábak emelkedésével. Köztük az MNB, amelynek októberben 18 százalékos, egynapos sürgősségi betétet kellett kihelyeznie – ez a legmagasabb az EU-ban. A bank azóta 16 százalékra csökkentette a kamatot, de azt állítja, hogy a lazítás fokozatos lesz.
Varga szerint a stabil forint kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági szereplők előre tudjanak tervezni, és az az elképzelés, hogy az export fellendítéséhez gyenge valutára van szükség, „a múlt fogalma volt”, ami egybecseng az MNB legutóbbi megjegyzéseivel.
A mi problémánk az, amikor egy hét alatt 20 forintot gyengül a forint, 4 százalékkal, akkor senki nem tud tervezni
– mondta.
A forint 379-ig erősödött az euróval szemben az októberi 430-as mélypontról, amit a magas árfolyamok támogatnak. A jegybank július 25-én kamatülést tart, ahol várhatóan ismét 100 bázisponttal, 15 százalékra csökkenti az egynapos betéti kamatot. Arra a kérdésre, hogy Magyarország hogyan viselné el, ha az Orbánnal jogállami vitában álló EU idén nem folyósítja a felfüggesztett uniós forrásokat, Varga azt mondta, arra számít, hogy a helyreállítási források és a kohéziós források is beindulnak.
Bízom benne, hogy nem kell devizakötvény-kibocsátást készítenünk, így felgyorsulnak az uniós forrásokról szóló tárgyalások
– fogalmazott Varga Mihály.