A Republikon Intézet legfrissebb kutatásában azt vizsgálta, mennyire azonosulnak a válaszadók egyes kormányzási elvekkel. A kutatás egészen meglepő eredményekkel is szolgál. Úgy tűnik, a kormánypárti szavazók számára talán még kissé fontosabb is lehet a jogállamiság kérdése, de lehet, hogy ezzel csak igazolni szeretnék a kormány döntéseinek jogosságát.
A Republikon Intézet azt vizsgálta kutatásában, hogy olyan kormányzási elvekkel, mint a tekintélyelvűség, jogállamiság, individualizmus, szolidaritás, haladás és hagyomány, mennyire tudnak azonosulni a magyar választók.
A felmérésben 1-től 5-ig terjedő skálán fejezhették ki, mennyire értenek egyet az elvekkel.
A teljes népességben összességében elmondható, hogy a vizsgált elvek egyike sem volt kimondottan elutasított. A teljes népességet tekintve a legalacsonyabb értékelést a haladás kapta, 3,45-ös átlaggal, míg a válaszadók számára a jogállamiság volt a legfontosabb érték, az, hogy a kormány a törvények betartásával vezesse az országot.
A maximum elérhető 5,00-s értékelésből 4,27-et szerzett a jogállamiság gondolata, így ez kiemelten fontos a választók számára. Az individualizmus sem áll távol a magyar népességtől, a többség egyetért azzal a gondolattal, hogy mindenki érdemei szerint részesüljön a rendelkezésre álló javakból. Azonban a szolidáris kormányzás elve sem áll távol a választóktól.
Az is kiderült, hogy kiugróan magasra értékelt a Fidesz–KDNP szavazói körében a jogállamiság elve, azonban nem feltétlenül jelenti az összes szavazónak ugyanazt a jogállamiság.
Tekintve, hogy a kormánypártok újabb és újabb korrupciós botrányok, sőt az EU-s források befagyasztása után is kitartottak a pártjuk mellett, gondolhatnánk, hogy ezeket a szavazókat nem érdekli a jogállamiság, azonban ez téves elképzelés. Egy külön kutatást is megérne, hogy megvizsgáljuk, mit értenek egyes választók jogállamiság alatt, az viszont kétségtelen, hogy a kormánypártiak szerint a Fidesz–KDNP képviseli azt. Éppen ezért, amikor felrójuk a kormánypárti szavazóknak, hogy szemet hunynak a demokrácia leépítése felett, a jogállamiság felértékelésével azt a jelzést adják le ezek a válaszadók, hogy szerintük a Fidesz–KDNP betartja a törvényeket, és ezzel a saját gondolkodásukat és pártpreferenciájukat igazolják
– így magyarázta a kutatás ezt az adatot.
Emellett, a kormánypárti szavazók körében láthatóan az individualizmus felé billen a mérleg a szolidaritás helyett, ami logikusnak mondható az intézet szerint, ugyanis a kormány a munkaalapú társadalom elvét képviseli.
A tekintélyelvűség 3,75-ös pontszámmal kevésbé fontos, mint az előző elvek, azonban a teljes népességhez viszonyítva (3,60) a kormánypártiak érezhetően magasabbra értékelték. A kormánypárti táborban a hagyományok is rendkívül fontosak. Leginkább pedig a haladás elvével voltak elutasítók, ez mindössze 3,05-ös pontszámot szerzett.
Az ellenzék szavazók esetében ugyancsak azt láthatjuk, hogy a legfontosabb elv a jogállamiság. A kormánypárthoz képest az ellenzéki szavazók számára kevésbé fontos az individualizmus, de itt is jelen van az érdem szerinti elosztás igénye.
A kormánypárthoz képest erősebben megjelenik a szolidaritás fontossága: 4,24-es értékelést kapott.
A tradicionálisan szociális beállítottságú magyar társadalomban az ellenzéki szavazók körében kiemelten helyet kapnak a baloldali értékek
– olvasható a kutatásban.
A haladás is jóval fontosabb az ellenzéki oldalon (3,73). Bár az ellenzékiek kevésbé értenek egyet azzal, hogy a hagyományokat mindenáron védeni kell (3,28), fontosabb számukra a hagyományok védelme, mint a kormánypártiak számára a haladás filozófiája (3,05).
A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült 2023. március 24. és április 10. között; nemre, korra, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív.