A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint nem növelheti a szőlő- és bortermelők terheit az új hulladékgazdálkodási szabályozás.
A HNT szerint nem szabad növelni a szőlő- és bortermelés gazdasági és bürokratikus terheit, a szervezet ezért üdvözli, hogy a kormány döntése alapján az új hulladékgazdálkodási szabályozásnak nem lehet ilyen hatása.
A termelői érdekképviselet emlékeztet arra, hogy a kormánnyal az elmúlt hónapokban folytatott egyeztetéseken kérte a júliusban életbe lépett szabályozás felülvizsgálatát a 22 magyarországi borvidékén dolgozó 25 000 szőlőtermelő és mintegy 2000 borászati hegyközségi tag érdekét képviselve.
A szakmai szervezet elnöke, Frittmann János rámutatott: a jelenlegi döntés egyik aspektusa, hogy a kiélezett európai borpiaci versenyben a minőség az ágazat versenyképességének meghatározó eleme, "mivel a bor élvezeti, kulturális és szakrális termék egyben".
A kormány döntését követően a HNT folytatja a szakmai egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal a részletszabályok mielőbbi kidolgozása érdekében. Az egyeztetéseken a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) felülvizsgálata mellett, azzal párhuzamosan napirendre kell venni a 2024. január 1-jén induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) követelményeit is - jelezték.
Frittmann János hozzátette:
a kormányzattal zajló tárgyalásokon a HNT célja, hogy ne növekedjenek az ágazat gazdasági és bürokratikus terhei. Tagságunk legfontosabb feladata a minőségnövelő beruházások folytatása a szőlőtermesztés és a borászat területén egyaránt.
A HNT korábbi tájékoztatásában kifejti: a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (extended producers responsibility, EPR) a borágazatot is érinti, ugyanis a borosüveg csomagolóanyagnak minősül, így az előírás alapján EPR-díjra kötelezett.
Az agrárminiszter múlt pénteken közleményben jelentette be, hogy a kormány csökkenti a borosüvegek után fizetendő díjtételt, hogy az ne jelentsen nagyobb anyagi terhet, mint az eddig fizetett termékdíj.