A nyár nemcsak az üdülés, hanem a csapatépítés ideje is. Ilyenkor sok cég a csapatszellem fejlesztésére kirándulást, vitorlázást szervez, de gyakori program a szabadulószoba vagy valamilyen extrém sport is. Ki a felelős, ha a munkavállalót baleset éri például vadvízi evezés, barlangászat vagy sziklamászás közben? A kérdésre a Budlegal Ügyvédi Társulás részéről Takács-Kiss Bernadett válaszolt.
A csapatépítő tréningek virágkorát éljük. Kis túlzással nincs olyan cég, munkaközösség, amely ne hirdetne meg egy néhány napos csapatépítő programot. Bonyolítja a helyzetet, hogy sokan összekeverik a csapatépítést a céges tréninggel. Pedig a kettő a közös cél ellenére nem ugyanaz. A céges tréningek ugyanis ismeretátadásra, készségfejlesztésre fókuszálnak, azaz a szakmai tudás bővítését célozzák.
A csapatépítés viszont lényegét tekintve nem szakmai kérdésekkel, hanem a csapatszellem kialakításával, illetve megtartásával foglalkozik.
A csapatépítő programok, gyakran egész hétvégék általában a munkahelyen kívül zajlanak – a természetben vagy egy szállodában. A csapatszellem összekovácsolásának csak a képzelet szab határokat, ezért belefér a szabadulószoba vagy valamilyen extrém sport is.
A munkáltató által szervezett csapatépítésben a munkavállalók legtöbbször munkaidőn kívül vesznek részt, azonban előfordulhat, hogy az ilyen rendezvényeken történt balesetekre mégis a munkavédelmi törvény szabályait kell alkalmazni – állítja a Budlegal Ügyvédi Társulás részéről Takács-Kiss Bernadett.
A legtöbb esetben a munkáltató nem teszi kötelezővé a munkavállalóknak a munkaidőn kívüli időpontra szervezett csapatépítő tréninget, ha azonban azt munkaidőben rendezik meg, már gyakran „kötelező” a részvétel. De még ilyen esetben sem kötelezhető a munkavállaló olyan tevékenységre vagy feladatra, amelyben nem kíván részt venni, vagy sérti a személyiségi jogait, emberi méltóságát. Amennyiben a csapatépítőt munkaidőben rendezik meg, vagy munkaidőn kívül, azonban kötelező jelleggel, az egész esemény munkaidőnek minősül, és a munkavállalónak munkabér jár, valamint a felmerülő költségeket a munkáltatónak kell viselnie.
A szakértő szerint célszerű a csapatépítő programok előtt felelősségvállalási nyilatkozatot aláíratni a részt vevő munkavállalókkal. Fontos belefoglalni a nyilatkozatba – főleg többnapos, akár egész hétvégén tartó csapatépítő esetén – többek között az alábbiakat:
Része lehet a munkáltató felelősségét korlátozó, kizáró nyilatkozat is. Mint például:
Érdemes továbbá a csapatépítőre vonatkozó ütemtervet és szabályzatot is elkészíteni.
Amennyiben a csapatépítő során valamilyen baleset történik, azt a munkavállalónak jelentenie kell a munkáltató felé.
Ha a munkavállaló nem képes értesíteni a munkáltatót, mert például eszméletlen, súlyos állapotban kerül kórházba, ilyenkor valamely kollégája vagy hozzátartozója is megteheti
– hangsúlyozza Takács-Kiss Bernadett.
Ami a kártérítést illeti, a felelősség fő szabálya a szubjektív felróhatóságon alapul. A munkáltató kártérítési felelőssége viszont objektív jellegű, azaz ha a kár bekövetkezte nem is róható fel a munkáltatónak, meghatározott esetekben akkor is felelős a kárért. Így köteles megtéríteni a munkavállalót ért kárt, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett. Ez általában egyértelmű, ha a munkavállalót munkaideje alatt, a munkahelyén éri a kár, bonyolultabb azonban a helyzet a munkahelyen és munkaidőn kívüli, de a munkáltató által szervezett rendezvény esetén. Minden esetben egyedi mérlegelés eredménye a munkáltató kártérítési felelősségének fennállásáról való döntés. Vizsgálni kell ilyenkor, hogy a baleset összefüggésben áll-e a munkaviszonnyal. Ez az összefüggés akkor állapítható meg, ha a felek között munkaviszony áll vagy állt fenn, illetve a munkavállalót ért kár valamilyen formában összefüggésben áll a jogviszonnyal.
A munkavédelmi törvény szerint munkabaleset
az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
„A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár ellenőrzési körén kívül történt, azaz olyan esemény okozta, amellyel nem kellett számolnia, valamint nem volt tőle elvárható az sem, hogy a kárt elhárítsa, vagy a károkozó eseményt, körülményt elkerülje” – mondja a szakértő. Mentesül a felelősség alól a munkáltató abban az esetben is, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (ennek a bizonyítása a munkáltatót terheli). Ezekben az esetekben azért nem indokolt kiterjeszteni a munkáltató felelősségét, mivel ilyen esetekben objektíve lehetetlen elkerülni a károsodást.
Ha a csapatépítési program keretében szervezett erdei sétán a munkavállaló elesik, és fejsérülést szenved, akkor a munkáltató felel. De ha a háromnapos csapatépítő egyik éjszakáján a munkavállalók kis csoportja kocsmai verekedésben megsérül, a munkáltató kimentheti magát a felelősség alól, amennyiben a program nem a csapatépítő része volt, nem volt kötelező a részvétel, nem munkaidőben és nem munkaviszonnyal összefüggésben történt a baleset.
A munkavállalónak a kárigény érvényesítésére három év áll rendelkezésre. A határidő független a munkaviszony fennállásától, azaz a munkavállalónak abban az esetben is lehetősége van az igényérvényesítésre, ha a munkaviszonya időközben megszűnt.
Vannak érdekes esetek az ítélkezési gyakorlatban is. A Kúria egyik döntésében például azt vizsgálta, hogy a csapatépítő eseményen részt vevő munkavállalót síelés közben ért baleset munkabalesetnek minősül-e, és tartozik-e érte kártérítési felelősséggel a munkáltató. A cég álláspontja szerint a baleset nem a munkaviszonnyal összefüggésben történt, így azt elhárítani nem volt lehetősége. A Kúria ezzel szemben úgy döntött, hogy
a munkáltató a munkavállaló egészségének megsértésével kapcsolatos károkért abban az esetben tartozik felelősséggel, ha a munkaviszony fennállása alatt keletkező kár munkaviszonnyal való összefüggése megállapítható.
Mivel a munkavállaló a munkáltató kérésére vett részt az eseményen, részvétele a munkaviszonyával összefüggőnek minősül. Az is fontos körülménynek számított, hogy a képzés idejére a munkavállalók munkabérben is részesültek.
Takács-Kiss Bernadett végül azt is megjegyzi, hogy a hatályos jogi szabályozás szerint a munkáltató nem a működési, hanem csak az ellenőrzési körébe tartozó eseményekért tartozik felelősséggel, eszerint a fentihez hasonló esetben hivatkozhat arra, hogy az egyes, munkaidőn kívüli eseményeken történő káresemény az ellenőrzési körén kívül esik, azaz nem kell megtérítenie a munkavállaló kárát.
(Borítókép: Suleyman Elcin / Anadolu Agency / Getty Images)