A szomszédok közötti, határ menti torzsalkodásokban legfőképp az átlógó ágak, növényrészek, áthajló gyökerek, az ingatlanokat elválasztó kerítések, mezsgyék vagy növényzetek jelentik a vita tárgyát. Ezekben a kérdésekben a szomszédjogi törvény, illetve a bírói gyakorlat ad eligazítást.
A jó szomszédok eddig is megvoltak békésen egymás mellett, míg mások, mint Péter és Pál Arany János A fülemile című versében, legfeljebb a naptárban. A két rossz szomszéd azon kap össze, hogy a telekhatáron átnyúló diófa egyik közös gallyán ülő fülemile kinek fütyöl. A vitát a korrupt kishivatalnok, a bíró dönti el:
Se ide nem, se oda nem
Fütyöl a madárka, hanem
(Jobb felől üt) nekem fütyöl,
(Bal felől üt) s nekem fütyöl:
Elmehetnek.
Éles Róbert, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírája szerint vannak notórius pereskedők, akik a rossz viszony miatt oda-vissza indítanak egymással szemben mindenféle pereket. A békés egymás mellett élés jegyében természetesen sok mindent meg lehet kulturáltan beszélni, de ettől például az építésügyi szabályokat be kell tartani. Milyen magas lehet egy kerítés, meddig nőhet a tujasor.
A birtokháborítás tárgya kifogyhatatlan.
Talán egy magányos tanyán élő embernek jelentene gondot az, hogy kivel szemben indítson birtokháborítási pert, mert egyébként nagyon sok oka lenne rá az embereknek.
A szomszédok közötti perpatvarokban az egyik tipikus élethelyzetet a szomszédos ingatlanról átlógó, illetve áthatoló növényrészek jelentik. A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény értelmében az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt (a régi Ptk. a „termény” helyett a „gyümölcs” fogalmát használta), ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.
Adódik a kérdés, mennyi ideje van a tulajdonosnak ahhoz, hogy a szomszéd telkére áthajló ágakról lehullott terményt összeszedje. A bírói gyakorlat méltányos határidőről tesz említést, amely a mezőgazdasági, kertészeti, illetőleg a helyi szokásoknak, az összes körülménynek megfelelően esetenként állapítható meg.
A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye egyenlő arányban illeti meg a szomszédos ingatlanok tulajdonosait.
A korábbiakhoz képest egy új rendelkezés alapján a közterületre hulló terményt viszont bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.
Gyakran az is fejtörést okoz a tulajdonosoknak, hogy a szépen gondozott kertjük kerítésén a szomszédból ágak, gyökerek hajlanak át. A korábbi szabályozás határozott levágási tilalmat tartalmazott, amelyet a 2013-as törvény úgy változtatott meg, hogy az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.
Ami a kerítést illeti, a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak. A kerítés fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha nincs ilyen megállapodás, akkor a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. útmutatása szerint kerítést a saját telkünkre építhetünk, ha pedig a kerítés építését elrendelik, azt a telek homlokvonalán, az útról nézve jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatár jobb oldaltól mért fele hosszán vagyunk kötelesek megépíteni és fenntartani.
Másképpen fogalmazva: a fenntartási kötelezettségünk az első, a jobb oldali és a hátsó kerítés felére terjed ki.
A kerítésépítés szabályai közé tartozik még az is, hogy a kerítés kapuja közterületre, kifelé nem nyílhat. A homlokvonalon álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást, így például szögesdrótot csak a járda szintje felett legalább kétméteres magasságban, a kerítés belső oldalán lehet alkalmazni.
Abban az esetben, ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz, vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az érintett ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
A Legfelsőbb Bíróság (a Kúria elődje) egy ügyben (BH1985. 58.) máig ható elvi éllel kimondta, hogy a fák az emberi környezetet védik, kellemesebbé, szebbé teszik, porelvonó, levegőtisztító hatásuk folytán a lakókörnyezet javításában fontos szerepet töltenek be.
A fák telepítése, a meglevő növényzet megóvása általános környezetvédelmi érdek. Ezért a szomszédjogi vitákban általában nem kerülhet sorfák kivágásának elrendelésére.
Helye lehet viszont az árnyékolással összefüggésben esetleg keletkezett kár megtérítésére való kötelezésnek – mutatott rá a legmagasabb bírói fórum.
(Borítókép: David McNew / Getty Images)