Az újbudai rendőrgyilkos mellett összesen 213 személy áll kényszergyógykezelés alatt az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI). Sz. Szilárd betegségének egyik tünete az irracionális téveszme, amely miatt meg is késelte a rendőröket. „A kényszergyógykezelt személyek között nincs gyógyult ember, csupán tünetmentes” – nyilatkozta az Indexnek Végh József. A kriminálpszichológus szerint nagy kockázatot jelent, ha a bíróság szabadlábra helyez egy-egy ilyen személyt.
A rendőrgyilkos valószínűsíthető, hogy nem beszámítható, így – bár a büntetőeljárás még tart – jó esély van arra, hogy élete végéig kényszergyógykezelés alatt maradjon. Mint ismeretes Sz. Szilárd január 13-án Újbudán halálra késelte a 29 éves Baumann Péter főtörzsőrmestert, és két járőrtársát is megsebesítette.
A rendőrök aznap este egy bejelentést kaptak egy Lecke utcai társasházból, hogy az egyik lakó, Sz. Szilárd, megpróbál betörni szomszédja lakásába. A lépcsőházban a férfi a kiérkező rendőrökre támadt egy 17 centiméteres késsel: mindhármat megsebesítette, majd elmenekült. Az utcán az egyik villamosmegállóban – egy figyelmeztetőlövést követően – lábon lőtték a magából kifordult férfit. Baumann Pétert kórházba szállították, de a főtörzsőrmester életét nem tudták megmenteni.
Sz. Szilárd éppen próbaidőn volt, mert korábban garázdaság és testi sértés miatt felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A férfi „hangokat hallott” és úgy érezte, hogy meg kell mentenie a felső szomszédját, egy 84 éves idős nőt, ezért próbálta meg kalapáccsal betörni az ajtaját.
Az újbudai rendőrgyilkos ellen több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés miatt folyik nyomozás.
Sz. Szilárd május 10-ig volt letartóztatásban, jelenleg az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) vizsgálják a férfi elmeállapotát.
A bíróság egyelőre november 10-ig rendelte el az előzetes kényszergyógykezelést. Fürcht Pál főügyész szerint a támadó férfi betegségének egyik tünete az irracionális téveszme, ez okozta a gyilkosság éjszakáján is a problémát. A büntetőeljárást ezzel együtt le kell folytatni, ha viszont a férfi nem beszámítható, akkor a bíróság felmenti az emberölés vádja alól és elrendelik a tényleges kényszergyógykezelést.
„A kényszergyógykezelt személyek között nincs gyógyult ember, csupán tünetmentes” – nyilatkozta az Indexnek Végh József. A kriminálpszichológus szerint komoly kockázatot jelent, ha a bíróság szabadlábra helyez egy olyan kényszergyógykezelt személyt, aki később elhagyja a gyógyszeres terápiát. „Ennek beláthatatlan következményei lehetnek” – tette hozzá Végh József.
Az Index úgy tudja, hogy az újbudai rendőrgyilkos mellett 213 személy áll kényszergyógykezelés alatt az IMEI-ben.
Az intézetben pszichológusok és pszichiáterek foglalkoznak az elmebeteg páciensekkel, akik között többen ön- és közveszélyesek: vannak, akik a családtagjaikat mészárolták le, mások a társadalom számára jelentenek kockázatot.
„Akinek egy csöpp esze van, nem tetteti magát bolondnak, hogy a fegyházbüntetés helyett kényszergyógykezelésre ítélje a bíróság” – nyilatkozta korábban az Indexnek egy volt elítélt, aki több magyarországi börtönt is megjárt. J. Szabolcs összesen 18 évet ült.
Bármilyen hihetetlen, de a börtönéletnek is megvannak a szép pillanatai: a nagy beszélgetések, a napi munka, amitől repült az idő, és a tanulási lehetőség. A szegedi Csillag börtönben érettségiztem és ott kezdtem el az egyetemi tanulmányaimat is. Ezzel szemben az IMEI-ben nincsenek szép pillanatok
– mondta Szabolcs.
Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet 1896 óta működik a Budapesti Fegyház és Börtön területén. Jelenleg ez az ország egyetlen olyan intézménye, ahol a bíróság által elrendelt és az ideiglenes kényszergyógykezelést végrehajtják, továbbá ott látják el azokat a bv. intézetekből beutalt elítélteket és letartóztatottakat, akiknek pszichiátriai vagy neurológiai problémájuk van.
A társadalmi közbeszédben gyakran elhangzik az a kijelentés, hogy az »illető megússza a börtönt, mert kórházba került«. Ez azonban nem fedi a valóságot, hiszen az IMEI a büntetés-végrehajtási szervezet része. Az ottani viszonyok fogva tartási szempontból nem különböznek a normál büntetés-végrehajtási körülményektől
– tájékoztatta szerkesztőségünket a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) Kommunikációs Igazgatósága.
Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi büntetőjogi rendszerben a kényszergyógykezelés egy határozatlan időtartamú intézkedés. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy „addig kell fenntartani a kényszergyógykezelést, amíg az szükséges.”
Ha tehát valaki az IMEI-be kerül, előfordulhat, hogy tovább marad bent, mintha szabadságvesztést szabtak volna ki rá.
A kényszergyógykezelést abban az esetben rendeli el a bíróság, ha valaki személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követ el, de elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy szabadon hagyása esetén újabb bűncselekményt fog elkövetni.
A kényszergyógykezelés feltétele, hogy a betegre büntethetősége esetén egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést szabnának ki. Az elmeállapot kórosságát igazságügyi elmeorvos szakértő állapítja meg, és ennek alapján rendeli el a bíróság a kényszergyógykezelést.
A kényszergyógykezelés egyénre szabottan gyógyszeres terápiából, csoportos és egyéni pszichoterápiából, valamint reintegrációt és rehabilitációt támogató terápiás foglalkozásokból áll.
A pszichotikus betegek esetében a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia megfelelő kombinációja a leginkább hatékony és nemzetközileg is elfogadott kezelési mód, mely szocioterápiás foglalkozásokkal is kiegészül.
„Az intézet kiemelt figyelmet fordít a betegek rehabilitációjára, betegségük megismerésére, a gyógyszerek, kezelések hatékonyságának ismertetésére. Szakembereink – orvosaink, ápolóink, pszichológusaink, reintegrációs tisztjeink, de még a biztonsági szakterület munkatársai is – mindent megtesznek azért, hogy a betegek rehabilitációja sikeres legyen” – írta a BvOP.
A szabadságvesztés-büntetés határozott ideig tart és valamely büntetés-végrehajtási intézetben, azaz köznapi nevén börtönben kell letölteni. A kényszergyógykezelés nem büntetés, hanem intézkedés, a beteget nem elítélik, hanem beutalják az IMEI-be, ahol zárt körülmények között történik a gyógykezelés.
A kényszergyógykezelést a bíróság határozatlan időre rendeli el. A felülvizsgálatra félévente kerül sor.
A bíróság a kezelőorvos és egy külsős elmeorvos szakértő véleménye alapján dönt a kényszergyógykezelés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Az átlagos kezelési idő 4-5 év, de közel 30 év is előfordult már.
A kényszergyógykezelt az IMEI-ből csak gyógyultan szabadulhat. Annak feltétele a tartósan kompenzált állapot, a kezeléssel való együttműködés, betegségbelátás, önálló életvitelre való alkalmasság, annak a valószínűsége, hogy nem követ el újabb bűncselekményt. Fontos szempont még, hogy befogadó családi környezet álljon fent, vagy a betegnek legyen elfoglalható helye a pszichiátriai betegek otthonában.
Mindezek figyelembevételével a kényszergyógykezelés megszüntetéséről végül a bíró dönt
– tájékoztatott a kommunikációs igazgatóság.
(Borítókép: Bűnügyi technikusok helyszínelnek Budapest XI. kerületében egy Lecke utcai társasház előtt 2023. január 13-án. Fotó: Mihádák Zoltán / MTI )