A vádirat szerint a román férfi és nő – az ügy két vádlottja – 1993-ban idényjellegű mezőgazdasági munkát végzett Soltvadkerten, ennek során ismerték meg az egyedül élő, idős, helybeli nőt, az ügy sértettjét. A vádlottak a nyár idején néhány napot dolgoztak is a nem sokkal korábban megözvegyült asszonynál, akiről tudták, hogy a férje halála után a szőlőműveléshez használt eszközöket értékesítette, és így nagyobb összegű készpénzzel rendelkezik.

Miután 1993 szeptemberében az akkori munkaadójuk elbocsátotta a vádlottakat, megélhetésük és lakhatásuk bizonytalanná vált. Elhatározták, hogy megpróbálnak a sértettől pénzt szerezni, akár annak árán is, hogy megölik. Az idős sértett a korábbi ismeretségükből fakadóan beengedte a párt a házába, és a konyhában beszélgetni, italozni kezdtek.

A vádlottak értékek után kutattak a lakásban, és megtalálták a nő pénztárcáját. Eközben a konyhakövön fekvő asszony újra életjeleket adott, ezért a férfi vádlott az ágyban talált baltával legalább háromszor nagy erővel fejbe ütötte. Az idős nő a bántalmazástól a helyszínen életét vesztette.

A vádlottak ezután a sértett 350 ezer forint készpénzét magukhoz véve, még az éjszaka folyamán sietősen hazautaztak Romániába, ahol felélték a pénzt. Az elkövetők akkor ismeretlenek maradtak.

Az emberölés minősített esetének büntethetősége nem évül el. Ezért a nemrégiben felmerült bizonyítékok alapján sikerült a tettesek személyét azonosítani, és európai elfogatóparancs alapján kézre keríteni.

Az ügyészség a férfit és a nőt nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és ezért mindkettőjükkel szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. A letartóztatásban lévő nő és a más ügyben külföldön fogva lévő férfi bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék hoz döntést.