Miután a Pedagógusok Szakszervezete elítélte Gulyás Gergelynek a kormányinfón elhangzott kijelentését, miszerint a szegregátumban a legrosszabbak a magyar diákok szövegértési készségei, hozzátették: a kormány semmit nem tett a felzárkóztatásáért. A Miniszterelnökség most közleményben a következő szavakkal reagált: nehéz szövegértési képességeket elvárni a diákoktól, ha az a Pedagógusok Szakszervezeténél is hiányzik.
Mint megírtuk, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mai közleménye szerint a kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért, a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek felzárkóztatásáért, sőt, mint írják, „Magyarországon az iskola még növeli is a társadalmi különbségeket, a diákok származásától függetlenül”.
A PSZ határozottan elítéli és visszautasítja a miniszternek a kompetenciamérés rossz eredményeiről tett kijelentését, miszerint »ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek«
– áll a péntek reggel a PSZ által küldött állásfoglalásban.
A Miniszterelnökség erre szintén közleményben reagált, szerintük a szakszervezet leveléből az derül ki, hogy tulajdonképpen egyetértenek velük, ezért, mint írták, a pedagógusok érdekképviseletének is rossz a szövegértése, nehéz jobbat várni a diákoktól.
A Miniszterelnökség azzal folytatta, hogy különösen hihetetlennek tarják a tanárok megbecsüléséért való aggódást „egy olyan szakszervezettől, ami a baloldal kampányát támogatja és velük karöltve mindent megtesz azért, hogy Brüsszelben megakadályozzák a kormány által tervezett, az elmúlt 30 évben példátlan nagyságú pedagógus-béremelést"
Ha a Pedagógusok Szakszervezetének a tanárok életkörülményei valóban fontosak lennének, akkor – legalább az Európai Unióban – a kormánnyal harcolna azért, hogy Brüsszel törlessze a Magyarországgal és a magyar tanárokkal szembeni tartozását, és folyamatos, jelentős béremelés mellett 15 hónap múlva átlag bruttó 800 ezer forint legyen a tanári fizetés Magyarországon
– áll a miniszterelnökség levelében.
Mint írják, a kormány rengeteg programmal támogatta eddig is az oktatásban az esélyegyenlőség megvalósulását. „A Kormány az EFOP-program keretében több mint 10 milliárd forinttal támogatta. A beiskolázási körzetek kialakításakor évről évre fontos szempont a szegregáció kiküszöbölése. 2015-től kötelezővé tettük az óvodáztatást, amelynek keretében a cigány gyerekek is teljes körű iskolai felkészítésben részesülnek. A tehetséges diákok felzárkózását elősegítendő országos hálózatként működtetjük az Arany János Programot, kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat biztosítunk. Tanodákat hoztunk létre, melyek az adott településeken délutáni foglalkozásokat, tanulási lehetőséget biztosítanak az arra rászorulóknak. Programot indítottunk a halmozott hátrányokkal küzdő cigány lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának csökkentése érdekében. A cigány fiatalok felsőoktatási részvételének erősítése érdekében létrehoztuk a roma szakkollégiumi rendszert”– sorolták.
Végül a státusztörvényre is kitérnek pár szóban. Mint írják, az erre alapozott béremelési program egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása javuljon. „A törvény szerint a kedvezményezett és felzárkózó településeken, továbbá azokban az iskolákban, ahol a hátrányos helyzetű diákok aránya a 10 százalékot meghaladja és felzárkóztató programot folytatnak, 20 százalékkal magasabb fizetést kapnak a pedagógusok”– áll a közleményben.