A közlekedési miniszter nemrégiben ígéretet tett arra, hogy a belügyi tárcával közösen felülvizsgálják a KRESZ-t, és az elkészült tervezetet ősszel társadalmi vitára bocsátják. Ha minden igaz, az új jogszabályban már helyet kap az elektromos roller, mert egyelőre az is vitatott, hogy a kerékpár vagy a segédmotoros kerékpár áll-e a legközelebb hozzá. Mindenesetre Németországban csak rendszámmal közlekedhetnek, és tulajdonosuknak gépjármű-felelősségbiztosítást is kell kötniük.
Márciusban Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült az elektromos rollereket érintő, vonatkozó KRESZ-módosítás tervezete, amely szerint a 25 kilométer/órás végsebességű elektromos rollerekre, elektromos kerékpárokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a kerékpárokra. Ez a szabályozás azonban csak a kis sebességű e-rollereket, segwayeket és a rollermegosztó szolgáltatások eszközeit érintené – tette hozzá –, mert ha a jármű végsebessége meghaladja a 25 kilométer/órát, már segédmotoros kerékpárnak minősül. Az államtitkár elmondása szerint jelenleg Európában így van mindenhol, mi is ezt követjük.
Ha az összes elektromos rollert segédmotoros kerékpárnak minősítenénk át, akkor a rollermegosztó cégek lehúzhatnák a rolót. A segédmotoros kerékpár használatához kötelező a bukósisak, viszont a rollerezők közül senki sem hord ilyen védőeszközt. Tehát azoknál a rollereknél, ahol 25 kilométer/óra sebességnél gyárilag lekapcsol a motor, egységesen az unióban kerékpárokra vonatkozó szabályozás van érvényben
– magyarázta Révész Máriusz.
Ezt a KRESZ-módosítást még az idei év első felére tervezték, ám a kormányzati átalakítások miatt a már elkészült jogszabály tervezete átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. Egyszerűbben fogalmazva: a végleges döntés már Lázár János miniszter kezébe került. A közlekedési tárca vezetője július 11-én tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy
megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, mert az jelenleg nem ad megfelelő választ az elmúlt húsz évben megváltozott közlekedési rendre.
Mint kiderült, az általa vezetett minisztérium a Belügyminisztériummal közösen vizsgálja felül a KRESZ szabályait, és az így elkészült tervezetet ősszel társadalmi vitára bocsátják. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a július 1-jei Árpád hídi tragédia nem következett volna be, ha az érintették betartották volna az érvényes szabályokat.
Lázár János szavai egybecsengenek a Pető Attila által elmondottakkal, miszerint a közlekedési jogszabályok nem követték az elmúlt évtizedek változásait. A KRESZ-professzor néven ismert közlekedési szakember és vezetésoktató rámutatott, hogy drasztikusan nőtt a fővárosi utcákat használók száma, megjelentek az elektromos rollerek, az autóközlekedésekre kijelölt sávokból elcsípett kerékpárossávok pedig több helyen is életveszélyesek.
Deli Kálmán közlekedési igazságügyi szakértő is a veszélyekre hívta fel a figyelmet:
Idős nők mondják, hogy nem mernek kilépni a házkapun, mert nem tudják, elütik-e őket. A motorkerékpárosokhoz hasonlóan a rolleresek is nagy sebességgel tudnak közlekedési műveleteket végezni, amit az autós nem tud kezelni, kiszámítani.
A közlekedésbiztonsági balesetelemző megjegyezte, hogy a rolleres is veszélynek van kitéve, védtelen közlekedő, hiszen nincs körülötte karosszéria, ami az ütközés erejét elnyelje. Fontos lenne szerinte a sisakviselés, mert nagy figyelmet igényel az effajta közlekedés.
Az Újváry és társai ügyvédi társulás cikke szerint az elektromos roller mint közlekedési eszköz nincs jogszabályi szinten definiálva, azaz a KRESZ fogalomtára nem terjed ki rá. Figyelembe véve azonban, hogy Magyarország uniós tagállam, kötelezően alkalmazandó a 168/2013/EU rendelet, amely előírja, hogy csak az minősül járműnek, amelynek ülése van. Tekintettel arra, hogy a legtöbb rollernek nincs ülése, az uniós szabály értelmében nem is minősül járműnek.
Ha feltételezzük, hogy az elektromos roller az EU-szabályozás ellenére jármű, úgy azt a KRESZ függelékének valamely más, tulajdonságaiban a hozzá legközelebb eső jármű-kategóriája alá célszerű venni – állítja az ügyvédi társulás cikke –, és feltételezni, hogy az ilyen járművekre vonatkozó közlekedési szabályokat tekintjük az e-rollerezőkre kötelező érvényűnek. A jogirodalom szerint az elektromos rollerhez a kerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár áll a legközelebb.
Az elbírálás szempontjából fontos eldönteni, hogy az elektromos roller melyikkel mutat nagyobb hasonlóságot, hiszen:
Az ügyvédi társulás szerint az e-roller a kerékpárral nagyobb hasonlóságot mutat, azonban egy nem kötelező érvényű, 2019. november 21-én kiadott, kétmondatos belügyminisztériumi állásfoglalás szerint segédmotoros kerékpárnak kell tekinteni:
Az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni. A Rendőrség a jogszabályok alapján köteles eljárni.
Mivelhogy az állásfoglalás nem egy kötelezően alkalmazandó szabály, megsértése hátrányos jogkövetkezményeket sem vonhat maga után, ráadásul az e-rollereket üzemeltető társaság sem hívja fel külön a használóinak a figyelmét, hogy az elektromos roller segédmotoros kerékpárnak minősül, ezért használata járművezetői engedélyhez és bukósisak viseléséhez kötött.
Az ügyvédi társulás véleménye szerint az elektromos roller azért sem tekinthető segédmotoros kerékpárnak, mert már a maximális sebességét illetően is látható, hogy:
Az ügyvédi társulás álláspontja szerint az elektromos roller nagyobb hasonlóságot mutat a kerékpárral, mert az e-roller a kerékpár műszaki adottságaitól, rendeltetésétől, használatától lényegesen nem tér el, továbbá a KRESZ alapján kerékpárnak minősül az a jármú is, amely 300 W-ot meg nem haladó teljesítményű elektromos motorral van felszerelve. Ehhez képest az e-rollereket üzemeltető cég, a Lime honlapján található leírás alapján az elektromos rollereik 250 W-ot meg nem haladó teljesítményű elektromos motorral felszereltek.
Kiemelik továbbá azt is, hogy míg az elektromos rollerrel, akárcsak a kerékpárral, bizonyos esetekben járdán és a kerékpársávban is lehet közlekedni, addig ugyanez nem valósítható meg egy segédmotoros kerékpárral.
Egy szó mint száz, alaposan fel van adva a lecke a jogalkotóknak. Németországban például 2019-ben alkottak törvényt, amely az elektromos rollerek használatához kapcsolódik. Nos, a németek kifejezetten szigorúan oldották meg a feladatot:
az elektromos rollerek kizárólag saját rendszámmal közlekedhetnek, igaz, a rendszám nem fémtáblán, hanem matricán olvasható.
Így rendőri ellenőrzésnél igazolható a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, amelyet a többi járműhöz hasonlóan az e-rollerekre is évente meg kell kötniük a tulajdonosoknak.
A szabályozás szerint az e-rollereket 14 éven aluli személyek nem használhatják, és bár a bukósisak nem kötelező az idősebbeknek, de azért erősen ajánlott. Emellett sebességkorlátozást is bevezettek: kerékpár- vagy autóúton legfeljebb 20 km/órás tempóban lehet velük hajtani.
(Borítókép: Hartl Nagy Tamás / Index)