Putyin engedélyével lehetett ott Prigozsin az Oroszország–Afrika-csúcson Szentpéterváron – közölte Tarjányi Péter a Frontvonal legújabb adásában. A szakember hangsúlyozta: Moszkva felhasználja a Wagner-csoport korábbi vezetőjét, mivel nagyon jó kapcsolatokat ápol a déli kontinens országainak vezetőivel, és fontos, hogy azt lássák, van egy folyamatosság a vezetésben és az üzletmenetben.
Tarjányi Péter arról is beszélt a Frontvonal e heti adásában, hogy sikertelen volt Oroszország szempontjából a szentpétervári csúcs, mivel csak a meghívott országok 40 százaléka vett részt rajta. Ezért kiemelten fontos volt, hogy aki eljött, azokkal sikerüljön megfelelő tárgyalásokat folytatni, és ehhez volt szükség Prigozsin remek kapcsolataira.
Az oroszok tudatosan törekednek arra, hogy az információkat minél jobban megszűrjék, és bent tudják tartani, ennek köszönhető az is, hogy mindössze egy év alatt a 300-szorosára nőtt a cenzúra mértéke a legnépszerűbb orosz közösségi oldalon
– hangsúlyozta Tarjányi Péter. A szakértő arról is beszélt, hogy Prigozsinék nem értek célt a puccskísérlettel, mivel Vlagyimir Putyin nem tartotta magát az ígéretéhez, és nem eszközölt személyi változtatásokat az állami hadi vezetésben, sőt az elmúlt hetek történései alapján kifejezetten előtérbe helyezi, és fontos szerepet szán a Wagner-csoport korábbi vezetőjének ellenfelei számára.
Tarjányi kiemelte: egyre fontosabbá válik Kína szerepe az orosz–ukrán háborúban, mivel bár közvetlen fegyvertámogatást nem nyújt, több kommunikációs és más, fegyvergyártáshoz szükséges eszközt előállít és szállít Oroszországnak. Állandó szakértőnk kitért arra is, hogy Észak-Korea azért nagyon fontos partner Moszkva számára, mert hatalmas lőszer- és fegyverkészleteket halmozott fel, amelyek nagy részét Oroszországtól vásárolta fel az elmúlt évtizedekben, így az orosz fél pontosan tudja, milyen állományból tud most vásárolni. Észak-Korea a lőszer- és fegyverrendszerekért cserébe magas felárat tud kérni nyersanyagban vagy akár devizában is, amire nagy szüksége van.
Tarjányi Péter hozzátette: ezek a tárgyalások egyértelműen igazolják azt, hogy az orosz hadsereg jelentős utánpótlásgondokkal küzd a frontvonalakon.
Biztonságpolitikai szakértőnk szerint ma ugyanazt látjuk, mint az első hidegháború idején, hogy míg van egy háborús konfliktus Oroszország és Ukrajna között, addig jelentős gazdasági háború zajlik a színfalak mögött, amiben szemben állnak a nyugati országok és Amerika, illetve Oroszország, Kína és más keleti országok. Tarjányi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az oroszok mellett már Kínát is számos tekintetben szankcionálják a nyugati országok, és csak abban működnek együtt vele, amiben nagyon muszáj. Tarjányi Péter hangsúlyozta, hogy a szankciós politika és a gazdasági érdekek egyre durvuló ütközése szinte biztosan fegyveres konfliktushoz fog vezetni a közeljövőben.
Egyre nagyobb az esélye, hogy a két nagy tömbösödés között fegyveres konfliktus alakul ki a következő 10-15 évben.
Az ukrán hadsereg felőrlő taktikája hatásosnak bizonyul, ezért sikerült az elmúlt időszakban részsikereket elérni – hangsúlyozta a szakember. Tarjányi azt is elmondta, hogy keleti szomszédunk most minden erejével azon lesz, hogy a Krím félszigethez vezető útvonalakat elzárja az orosz csapatok elől, ezzel kettéválassza a támadó csapatokat. Hozzátette: nyilván Moszkva ezzel pontosan tisztában van, ezért mindent elkövet, hogy minél hamarabb megfelelő mennyiségű utánpótlást tudjon biztosítani az egységei számára, és olyan más frontokat nyisson, ami miatt átcsoportosításra és védekezésre kényszeríti az ukrán haderőt. A szakember elmondta, hogy ennek az egyik előjele az, hogy egy közel 100 ezer fős egységet mozgósítanak az oroszok Luhanszk közelében.
A Frontvonal korábbi adásait ide kattintva tudja visszanézni.
(Borítókép: Tarjányi Péter. Fotó: Zöld Fanni / Index)