Az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) július 31-én bejelentette, hogy szankciós listára helyezték Radovan Viakovicsot, a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét; Nenad Stevandicsot, az entitás Nemzetgyűlésének elnökét, Reljka Cvijanovicsot, az Államelnökség szerb tagját, valamint Miloa Bukejlovicsot, a Boszniai Szerb Köztársaság igazságügyi miniszterét.

A közlemény szerint az említett politikai vezetőket közvetlen felelősség terheli azon törvény elfogadásáért, amely kimondja, hogy Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságának döntései az entitásban a jövőben nem alkalmazhatóak.

Az Egyesült Államok szerint ez akadályozza és fenyegeti a daytoni békemegállapodás végrehajtását. A korlátozó intézkedések vagyonbefagyasztást rendelnek el a szankcionált személyeknek az Egyesült Államokban található tulajdonával szemben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországnak kiemelt nemzetbiztonsági érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása, ezért a magyar kormány a felelős szomszédságpolitika jegyében mindent megtesz annak érdekében, hogy a térségben és benne Bosznia-Hercegovinában hosszú távon stabilitás és béke legyen.

A mostani, globális nehézségek közepette nincs szükség újabb biztonsági kihívásokra Európában

– tette hozzá Sztáray Péter.

Hangsúlyozta, a tapasztalatok egyértelműek, és világosan megmutatják, hogy a Nyugat-Balkánon a szankciók mindig kudarcot vallottak, mindig csak bajt okoztak, ezért „mi úgy gondoljuk, hogy a szankciókkal éppen az ellenkező hatást váltják ki a Nyugat-Balkánon, azok nem a békét segítik elő, hanem növelik a feszültséget és elmélyítik a konfliktusokat”.

A demokratikusan megválasztott vezetők szankcionálása éppen a stabilitás ellen hat, helyette a kölcsönös tisztelet talaján állva kellene konzultálni, nem a Nyugat-Balkánról, hanem a Nyugat-Balkánnal. Ezért Magyarország kiáll a demokratikusan megválasztott vezetők mellett, és szorgalmazza a valós párbeszéd mielőbbi létrejöttét – közölte az államtitkár.