Az egészségügyi dolgozók munkájában a létszámhiány után a nem megfelelő kórházi körülmények okozzák a legnagyobb frusztrációt, közülük is leginkább az ápolók szenvednek a sokszor mostoha állapotok következményeitől: a jelentős pluszmunkától és a betegek, hozzátartozók panaszaitól, szemrehányásaitól – derül ki egy nemrég publikált országos, az egészségügyi dolgozók véleményét összegző kutatásból. A betegek ellátását megnehezítő körülmények, hiányosságok ráadásul nemcsak a régi, hanem több megújult intézményben is jelen vannak.
A Trend International országos, mélyinterjús kutatása azt vizsgálta, milyen hatást gyakorol a hazai közkórházak tisztasági, fizikai, műszaki állapota az ott dolgozó egészségügyi személyzet – orvosok, ápolók és a betegellátás más területén dolgozók – munkájára, a betegekkel és hozzátartozóikkal való kapcsolatára.
A felmérést Magyarországon végezték 2023. június 8. és 15. között, kilenc vármegyében. Budapesten 15 centrum-vármegyei, valamint városi kórház munkavállalóit kérdezték tapasztalataikról.
Főleg az ápolók számára okoznak súlyos problémákat az olyan, elsőre talán kevésbé feltűnő dolgok, mint a liftek meghibásodása, az ágyak rossz minősége vagy a klimatizálás és szellőztetés hiányosságai.
A régi, nem emelhető vagy nem gurítható kórházi ágyak miatt például sokkal körülményesebb a betegek kötözése, mosdatása vagy forgatása.
Olyan ágyakon fekszenek a betegek, hogy én még a kutyámat sem fektetném rá
– fogalmazott az egyik a felmérés által megkérdezett ápoló. Előfordult, hogy csak úgy tudták kitolni az ágyat a kórteremből, hogy levették az ajtót, különben nem fért volna ki.
Más az ágyállomás hiányára panaszkodott, ahol az elhunyt betegek ágyát fertőtlenítik – ezt a feladatot az ápolóknak kell elvégezni a kórteremben felületfertőtlenítő segítségével. Akadt olyan baleseti osztály, ahol harmincéves ágyakon kénytelenek feküdni a betegek, legalábbis a megkérdezett alkalmazottak szerint.
Az elromlott liftek is alaposan megkeserítik a dolgozók életét.
Ha a lift nem működik, az katasztrófa, mert ha nem tudják időben leszállítani a műtőből az őrzőbe a beteget, abból súlyos problémák lehetnek. Ilyenkor kézben viszik őket
– mondta a kutatás egyik résztvevője. Előfordult, hogy a lélegeztetett beteget a lélegeztetőgéppel együtt, kézben kellett lecipelni a lépcsőn, mert elromlott a lift.
Klímák hiányában a kánikulában sokszor nedves törölközőkkel kell hűteni a betegeket, a melegben „a betegekről és a nővérekről is folyik a víz, ilyenkor persze a betegek is ingerültek” – jellemezte a helyzetet egy ápoló.
A töredezett, púposodó járólapok között sokszor szlalomozni kell az ágyakkal, hogy ne rázkódjon a gerincműtétes beteg, a lelakott mosdókban gyakorta nincs folyékony szappan, WC-kefe és WC-papír, ami egyértelműen növeli a fertőzés veszélyét.
A felmérés rávilágított: nem csak a régi intézményeknél mutatkoznak problémák. A kutatásban résztvevők kétharmada olyan kórházban dolgozik, amelyet az elmúlt években teljesen vagy részben felújítottak.
A korábbinál lényegesen kedvezőbb feltételek ellenére – a műszaki és üzemeltetési problémák miatt – csupán a válaszadók harmada volt elégedett munkakörnyezetével.
A kórházi szakdolgozók közül főként az ápolók szembesülnek az üzemeltetési hiányosságokkal, és őket terheli leginkább szakmai munkájuk mellett a hibák megoldása – mutatott rá a vizsgálat.
A kutatás szerint az üzemeltetési hiányosságok átlagosan napi egy órát vesznek el az ápolók idejéből, a betegek ellátásától.
Rendszerint ők jelzik a műszaknak a hibákat, és ha a karbantartó éppen nem érhető el, nekik kell megpróbálni megoldást találni a helyzetre, például elzárni a főcsapot a vízfolyásnál, vagy újraindítani egy berendezést az intenzív osztályon. Rájuk hárul sokszor a felmosás is, ha egy beteg rosszul lett, vagy valami kiömlött, és épp nincsen takarító
– világítottak rá a felmérésben.
A házon belüli takarítással helyenként egyébként is gond van, részben a takarítóeszközök rossz állapota vagy a személyzet hanyag hozzáállása miatt, ami a kórházi fertőzések veszélyét is magában hordozza.
„A takarítónő nem is mindig öltözik be, úgy megy be az izolált kórterembe, onnan viszi magával a fertőzést”– árulta el az egyik dolgozó.
A kutatásból az is kiderült, hogy egyre több kórház szervezi ki a takarítást, fertőtlenítést külső vállalkozónak, és ezekben az intézményekben lényegesen kevesebb problémát tapasztalnak, mint azok, akik saját – a legtöbbször létszámhiányos – takarítószemélyzettel dolgoznak.
Az ápolószemélyzetnek nemcsak többletmunkát okoznak a hibák és a hiányosságok, hanem a betegek, valamint a hozzátartozók is nekik tesznek szemrehányást a kórházi állapotok miatt.
Fizikailag és lelkileg is nagyon rossz, mert az összes csapás a nővért éri, a beteg nem az orvosnak szól
– mondta egy ápoló.
„Az egészségügyi dolgozók – különösen az idősebbek – a kutatás szerint az elmúlt évtizedekben hozzászoktak ahhoz, hogy rossz körülmények között kell végezniük a lehető legjobb színvonalú munkát. Mégis, a dolgozók körében a létszámhiány után leginkább a kórházi körülmények okoznak frusztrációt. Kudarcként élik meg, hogy minden erőfeszítésük ellenére hiába gyógyítanak a lehetőségeikhez mérten magas színvonalon, a betegek a »lepukkant« körülmények miatt mégis negatív élményekkel távoznak a kórházakból” – állapította meg a vizsgálat a 15 hazai kórházban dolgozók tapasztalatait összegyűjtve.
(Borítókép: Chris McGrath / Getty Images)