Nem hozott áttörő eredményt az egyeztetés, amelyen Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és a pedagógus-szakszervezetek képviselői vettek részt. Még ha egy-egy reakció némi reményre is adott okot, több pontban nem értettek egyet a felek, olyannyira, hogy az érdekvédők azt tervezik: Alkotmánybírósághoz fordulnak, és ha ez sem vezet eredményre, a strasbourgi bíróságot is megkeresik.
Több oktatási szakszervezettel és a Nemzeti Pedagógus Karral tárgyalt pénteken Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár.
Az egyeztetést az hívta életre, hogy a héten megjelent a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezete, ami a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a jövőben több szempontból is előnytelen helyzetet teremthet.
Az egyeztetésen főként az alábbiakat kifogásolták:
A tárca válasza erre a felvetésre az volt, hogy a végrehajtási rendelet ezt nem szabályozhatja, ami egyben azt is jelenti: az intézményvezető szabad kezet kap a bérek megállapításának ügyében.
„Ez viszont európai irányelvet sért, ami miatt Alkotmánybírósághoz fordulunk, és ha ez sem lesz elegendő a korrekcióra, akkor a strasbourgi bíróságot keressük meg” – mondta az egyeztetés után Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a Belügyminisztérium előtt tartott online sajtótájékoztatón.
Az érdekvédők tolmácsolása alapján Maruzsa Zoltán a tárgyaláson erre reagálva leszögezte, hogy nem áll szándékukban kevesebbet adni, így a válasza némi reményre ad okot.
„Tehát tulajdonképpen koncepciós eljárásokat lehetne indítani. Ezt nem tartjuk civilizáltnak és európainak” – jegyezte meg a PDSZ ügyvivője.
Mint arról korábban beszámoltunk, a végrehajtási rendelet tervezete kimondja többek között, hogy 2024. május 31-től a pályára készülő pedagógusoknak esküt kell tenni.
Az érdekvédők az egyeztetésen szóvá tették: nem értik, hogy ez a szabály miért a rendeletbe kerülne be, miért nem tartalmazza már alapból a státusztörvény.
Azt is el szeretnék érni, hogy a Magyar Rektori Konferencia és a Nemzeti Pedagógus Kar helyett az eskü szövegét saját hatáskörben az adott felsőoktatási intézmény határozhassa meg.
Kiemelték azt is, hogy nem szerencsés, ha az eskütétel az alkalmazhatóság feltételei között szerepel.
Ha valaki önhibáján kívül nem tud ott lenni a diplomaosztóján, az a jövőben nem is taníthat?
– tette fel kérdést Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke, aki sajnálatosnak nevezte, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, valamint az iskola- és óvodapedagógusok száma a rendelet értelmében nem változna.
„Azt hittük, azért készül új végrehajtási rendelet, hogy ezek a ráncfelvarrások megtörténjenek” – mondta.
A státusztörvény végrehajtási rendeletén túl egyéb témák is előkerültek az egyeztetésen. Többek között szó esett a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásáról is, amellyel kapcsolatban a PDSZ jelezte: továbbra is egyedi kormányengedély szükséges ahhoz, hogy egy, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő pedagógust a jövőben is foglalkoztatni lehessen.
A BM részéről elhangzott, hogy szeretnék a nyugdíjasokat foglalkoztatni. Ha ez valóban így van, akkor jó lenne, ha nem korlátoznák őket
– mutatott rá Nagy Erzsébet.
Az érdekvédők abban bíznak, hogy a következő, augusztus 9-ei tárgyaláson konkrét válaszokat kapnak a felvetéseikre, nemcsak a végrehajtási rendelet, hanem a nyugdíjasok ügyében is. Egy még későbbi, augusztus 16-i tárgyaláson pedig újra asztalra kerülhetnek a sztrájkkövetelések, amelyek 2021. októbere óta nem változtak. Mint ismert, az érdekvédők első számú követelése továbbra is az azonnali, 45 százalékos béremelés.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)