A Fővárosi Törvényszék eljáró bírói tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a három államosított budapesti közterület ügyében – szúrta ki az Index. Mint ismeretes, a törvény erejénél fogva 2022. augusztus 1-jével, ingyenesen az állam tulajdonába került a fővárosi Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tér, amelyeket a V. kerületi önkormányzat kap meg. A Fővárosi Önkormányzat beperelte az államot a Fővárosi Törvényszéknél, amely most azt állítja, hogy az ügyben Alaptörvény-ellenes jogszabályt kellene alkalmaznia.
Ahogy arról az Index is beszámolt, a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény alapján ellentételezés nélkül a Fővárosi Önkormányzattól állami tulajdonba vették 2022. augusztus 1-jétől a budapesti Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tereket, amelyeket az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV Zrt.) keresztül az V. kerületi önkormányzat ingyenes vagyonkezelésébe adja.
A négy helyrajzi számon nyilvántartott három belvárosi tér a következő:
A javaslat célja három budapesti közteret, a Podmaniczky Frigyes teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi István teret (és a csatlakozó József Attila utcát) érintően a jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatát terhelő üzemeltetési, kezelési, fenntartási és fejlesztési, valamint ellenőrzési közfeladatok és hatáskörök átadása a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata részére
– olvasható a törvényjavaslat indoklásában.
Karácsony Gergely főpolgármester „törvényesített rablásnak” nevezte a döntést, és egyúttal jelezte, hogy „Budapest nem hagyja annyiban”. Így is történt. Miután az ingatlanügyi hatóság a MNV Zrt. kérelmére, a törvény rendelkezései alapján a Magyar Államot, illetve az MNV Zrt.-t bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat ellen Budapest Főváros Önkormányzata keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyben eljáró háromtagú bírói tanács 2023 júniusában a peres eljárást felfüggesztette, és egyedi normakontroll iránti indítványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, amely július 18-án érkezett meg a Donáti utcába.
A bírói kezdeményezés szerint a sérelmezett rendelkezések sértik
Az indítványozó bírók szerint a támadott jogszabályi rendelkezések a felperes (a Fővárosi Önkormányzat) tulajdonhoz való jogának olyan fokú sérelmével járnak, amely már átlép a jogalkotó számára biztosított autonómiakorlátozás keretein, és sérti a felperes Alaptörvényben garantált, az önkormányzati autonómia védett hatáskörcsoportjait, valamint tulajdonhoz való jogát. Úgy látják, hogy
önmagában a közfeladat átcsoportosítása, illetve a továbbiakban annak el nem látása nem kompenzálja a felperest a kieső, eddig más közfeladatai ellátását is szolgáló bevételek miatt.
Ebből kifolyólag a tulajdonjog-elvonás nem felel meg az Alaptörvényben rögzített értékarányosság követelményének.
Mindent egybevetve: az ügyben eljáró bírók a támadott törvény 248-249. §-ai Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a perben való alkalmazhatóságuk kizárását kérték az Alkotmánybíróságtól.
(Borítókép: A Vörösmarty tér a belvárosban 2021. november 6-án. Fotó: Róka László / MTI)