Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemező Központ igazgatója szerint Orbán Viktor megkülönböztető jegye, hogy a politikát a nemzetközi térbe helyezi, és kilép a belpolitikai dagonyázásból.
A politológus szerint ez azért fontos, mert az embereket érdeklik a nemzetközi összefüggések, fontos számukra, hogy a vezetőik értelmezzék a világot. A politológus szerint egy háborús helyzetben fontos a választók számára az őszinteség, hogy az adott politikus mondja el a gondolatait, beszéljen arról, hogy mi foglalkoztatja.
Csizmadia Ervin szerint ez nem magyar sajátosság, mert az európai politikai ilyen.
A nemzetközi politikai érzelmeket gerjeszt a magyar választókban
– mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
Csizmadia szerint sok esetben csak magunkat látjuk, miközben európaiak akarunk lenni, nem érdekel minket, hogy milyen a román vagy a görög miniszterelnök. Úgy véli, hogy Orbán Viktor személyét is nemzetközi kontextusban kéne értékelni.
„Érdekel-e bennünket, hogy milyenek vagyunk, milyenek voltunk?” – teszi fel a kérdést. A magyar politikusok mindig is firtatták az európai egyensúlyt, mi vagyunk azok, akik ezt meg akarják bontani.
A magyar kollektív psziché része, hogy állandóan kritikai szerepben van a magyarság.
Az ellenzéki hozzáállás szerint a Nyugatnak mindenben igaza van, de ennek a szemléletnek láthatóan nem olyan erős a vonzereje, ezért lehet, hogy felül kellene vizsgálni, mert a steril Nyugat-elképzelés kárt okoz.
Mi szeretjük a Nyugatot, ennyit mond az ellenzék, és ezzel nem lehet előrébb jutni
– mondta Csizmadia Ervin, aki szerint nem mondják el, nem magyarázzák el, mi az Európai Egyesült Államok víziója.
Orbán Viktor az egyetlen közszereplő, aki ezt elmagyarázza
– tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a Nyugat, illetve Kína felemelkedése a közbeszéd része az atlanti világban, Magyarországon pedig nem. Csizmadia szerint a miniszterelnök legalább felveti ezeket a kérdéseket, miközben az egy más kérdés, hogy mit gondolunk Orbán Viktor hozzáállásáról ezekben a kérdésekben.
A magyar kormány békepártiságáról azt mondta, hogy történelmi példák alapján magyarázható, mert míg Nyugat-Európában a harc mindig eszmékért folyik, Magyarországon a harc a béke megvédéséhez kötődik.
Ehhez kapcsolódva Csizmadia azt mondta, a magyar karakter része, hogy a háború kérdésében és más kérdésekben is ekkora véleménykülönbségek vannak Magyarországon.
Úgy látja, hogy a két vezető ellenzéki párt párharcában nem történt semmilyen előrelépés, és az ellenzék országgyűlési választások óta eltelt teljesítménye alapján nem fog tudni választásokat nyerni, miközben Budapesten nyerhet az ellenzék, Karácsony Gergely újrázhat.
Csizmadia Ervin szerint az ellenzéknek nincs versenyképes programja, ami a nemzetközi viszonyokat megvilágítaná.
a kormánypárt a külpolitika felé fordul, amire az ellenzék nem reagál.
„Történt valami a Momentumon belül, Donáth Anna távlatos gondolatai helyett a kordonbontásra helyezi a hangsúlyt. A kordonbontást szereti a Momentum mögötti közönség” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hosszú távú stratégia valószínűleg visszaszorult a párton belül.
Nyárra leállt az ellenzéki politika, szétfolyik az ellenzék, nincs közös iránya. A nyári hónapok kikerültek az árnyékkormány érdeklődési köréből. Dobrev Klára sem hallatja a hangját.
– mondta.
A szakember szerint az EP-választás most nagyobb jelentőséggel bír a kormánypártok számára, mert ki fog derülni, hogy képesek-e ismét belépni egy európai frakcióba, miközben az ellenzéknek az önkormányzati választás lesz a fontosabb.
Csizmadia Ervin úgy látja: az ellenzék nem veszítheti el Budapestet, mert ez tartja életben azt a reményt, hogy valamikor képesek lesznek a rendszer leváltására. Azt is hozzátette, hogy a főváros vezetéséből mindeddig nem sikerült országos politikai tőkét kovácsolnia az ellenzéknek.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)