Az orosz–ukrán háború előtt nem mindenki számára volt világos, hogy mennyire átütő és kritikus fontosságú a dróntechnológia – nyilatkozta az Indexnek Molnár Zsolt, a Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatója. A cég július elején mutatta be a ProTAR F4J hadi drónt. A Drón Koalíció elnökségi tagjaként elmondta: ősszel kerül a kormány elé a drónstratégia. Magyarországon a kritikus infrastruktúrák többsége ugyanis nincs felkészülve az ellenséges dróntámadásokkal szemben. Nagyinterjú.
A Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatóját többek között arról is kérdezzük, hogy
Az orosz–ukrán háborúval egy újfajta harcmodor vált gyakorlattá, amelyben a drónok kiemelt szerepet játszanak. Mi az iránya a hadi drónok fejlesztésének?
Azt már korábban is tudtuk, hogy a dróntechnológia új lehetőségeket kínál a hagyományos haditechnikai eszközökkel szemben. Utóbbinál nagyon meghatározó a több évtizedes tudás és a technikai háttér, míg az új technológiák lehetőségeket kínálnak azoknak az országoknak is, amelyek ezekkel korábban nem rendelkeztek.
Az autonóm repülésre képes eszközök támadó változatainak fejlesztésével a világ hadiipara jól haladt az elmúlt évtizedekben.
A filmekből és a hírekből is láthatjuk, hogy a drónokat hogyan használják felderítésre és különböző támadó funkciókra. Ennek ellenére a drónok világában a technológiai fejlődés nem ezen a területen volt a legintenzívebb.
Hanem milyen terület fejlődik a legdinamikusabban?
A drónok fejlődése két irányból indult el. Egyrészt a védelmi iparból kezdett sok minden leszivárogni a civil világba. Másrészt a modellezésből is sok mindent kezdtek a professzionális felhasználók is átvenni. Napjainkban ez a két terület összeért. Nem kizárólagos a védelmi ipar fejlesztési képessége és előnye. Nagyon sok terület van, ahol ma már a civil alkalmazások fejlesztési irányaiból születnek olyan eredmények, amelyek a védelmi technológiákba is be tudnak épülni.
Eddig a hadi- és űripari fejlesztések kerültek közforgalomba. Mégis mit tudnak adni a civilek a védelmi iparnak?
Például az érzékelést, a szenzortechnológiát vagy a drónok rajokban való alkalmazását. A minap láttam egy kínai videót, ahol több száz drón egy sárkányt rajzolt ki az égre: elképesztő figurákat és mozgásokat tudtak véghez vinni. Ez a tudás előbb-utóbb átszivárog a védelmi alkalmazásokba is.
Vagyis egy nagy kalapba gyűjtögetik a tudást, a best practice-eket és a végén derül ki, hogy mi sül ki belőle?
A technológia rengeteg lehetőséggel kecsegtet, de mindenki tanulja és próbálja feltérképezni a határait. A mesterséges intelligenciáról nehéz azt mondani, hogy a védelmi iparnak vezető szerepe lenne ebben. A civil technológiákban elképesztő szintű fejlesztések mennek végbe.
Az elektromos autókhoz kapcsolódó innovációkat – például a szenzorrendszereket – is leköveti a dróntechnológia.
Kik számítanak ma drónnagyhatalomnak?
A haditechnika fejlesztésében élenjáró országok a dróntechnológiában is élen járnak: például Németország, Izrael, az Egyesült Államok, Kína és Törökország. Ebben a listában – szigorúan a képességet figyelembe véve – ott van Oroszország is. De emellett a dróntechnológiában számos más ország is meglátta a lehetőséget, így ezen a területen lényegesen több gyártóval, fejlesztővel kell számolni a jövőben, mint a hagyományos légi járművek területén.
Magyarország labdába tud rúgni a nagyfiúk játékában?
Igen, Magyarország is szereplője lehet ennek a piacnak. Az innovatív és értékteremtő drónfejlesztés feltétele nemcsak a tőkeerő, hanem a tudás és a technológiai felkészültség is számít. A Rotors and Cams éppen ennek a technológiának az innovatív fejlesztésével teremt értéket, mind a védelmi, mind a civil területen. Ami a védelmi fejlesztésünket, a ProTAR célanyagdrónt illeti, ezzel komoly terveink vannak a nemzetközi piacon.
Mennyiben írta át az Ukrajnában zajló konfliktus a hadiipari fejlesztéseket?
Ez a konfliktus az egész világ számára nyilvánvalóvá tette, hogy lépésváltásra van szükség. A szakmán belül addig is sokan támogatták az autonóm repülésre képes eszközök fejlesztését, de nem mindenki számára volt világos, hogy mennyire átütő és kritikus fontosságú ez a technológia.
A Drón Koalíció az ősszel nyújtja be a kormányzatnak a drónstratégiát, amely alapja lehet egy dróntörvénynek. Mit lehet ettől várni?
Nemzetközi szinten is példaértékű drónökoszisztéma létrehozása a stratégia célja. 2022 végén elkészült egy stratégiai javaslatcsomag, amely ennek az új iparágnak határvonalait igyekszik definiálni és biztosítani a fejlődés lehetőségeit. Annak érdekében, hogy a társadalom széles köre számára is közvetett és közvetlen, mindennapi értéket teremtsen a dróntechnológia, hozzájárulva Magyarország versenyképességének növeléséhez. Az 5G- és a mesterségesintelligencia-stratégiákkal való összehangolás is fontos, hiszen a kifejlesztett eszközökben ezek a technológiák találkoznak. A drónstratégiában résztvevő szervezetek szakértői szerint
a stratégia végrehajtásával a 10 éves időtávon a számtalan közvetett, de minden állampolgár számára érzékelhető haszon mellett mintegy 239 milliárdos GDP-növekedés és akár 18 ezer új munkahely érhető el.
A drónfejlesztés új irányai leginkább a titkosszolgálatoknak, illetve az ipari kémeknek kedveznek. Értesüléseim szerint az őszi drónstratégia egyik fontos eleme a stratégiai intézmények védelme lesz.
A drónok tömeges terjedése új filozófiát követel meg a védelem területén is, amelyek kialakítása során a kreatív tudást kell ötvözni a csúcstechnológiával. Sokszor az új fejlesztéseket a hagyományos eszközökkel kell unortodox módon ötvözni. A közelmúltig a magas védelmi igényű civil, készenléti vagy akár katonai létesítmények védelmét „két dimenzióban” tervezték, hiszen a levegőből érkező fenyegetettség korlátozott volt, ezt pedig a légtér védelmével a Magyar Honvédség biztosította. Ám az autonóm repülés tömegessé válásával a védelem „harmadik dimenziója” is szükségessé vált, és ezt szinte mindenhol a nulláról kell felépíteni.
Hogyan lehet megvédeni az ellenséges drónoktól például a paksi atomerőművet vagy a Liszt Ferenc Repülőteret?
Az ilyen jellegű stratégiai létesítmények és az ipari üzemek többsége egyáltalán nincs felkészülve arra, hogy a levegőből közelítő eszközök a kerítés fölött be tudnak hatolni a területére. És ha fel is lennének készülve erre, a mai szabályozás alapján csak a hatóságok és a feljogosított rendvédelmi szervek léphetnének fel aktívan ezen eszközök ellen. Ezért a védekezésnek a technológiai és szabályozási oldalán is sok teendő van még. Ehhez elsősorban a drónos repülések megnövekedett számát kell monitorozni, illetve felügyelni. Mindez a kooperatív felhasználók esetében a – jelenleg még fejlesztés alatt álló, de a következő években szükségszerűen bevezetendő – UTM-rendszerekkel megvalósítható lesz. Mindig lesznek azonban olyanok, akik nem kívánnak együttműködni és nem a legalitás keretein belül fognak repülni, ezért az előbbiekben említett rendszer mellett a stratégiai objektumok önálló védelme is megoldandó feladat.
Hogyan lehet egyáltalán észlelni a drónok jelenlétét?
A drónok észlelése multiszenzoros technológiával valósítható meg a leghatékonyabban. A fejlett technológiákban keveredik a szakmai, az aviatikai és az informatikai kutatások eredménye: a vibrációt, a hangot, a rádiófrekvenciás kibocsátást és a radarkeresztmetszetet figyelő több szenzor összmunkájával a legtöbb pilóta nélküli repülőeszköz jelenléte, útvonala észlelhető. A mesterséges intelligenciának és a már meglévő modelleknek köszönhetően a technológia képes lehet az eszköz valószínű szándékát is detektálni és előre jelezni, amely a védekezés és a beavatkozás módját is segítheti.
Említette az UTM-rendszert. Ez valamiféle légi KRESZ?
Annál több, mert nem csak szabályrendszerről beszélünk, hanem technológiai megoldásról is. A drónos repülések megnövekedett számát monitorozni, felügyelni szükséges. A következő években szükségszerűen bevezetésre kerülő UTM- (Unmanned Traffic Management) rendszerekkel ez megvalósítható lesz. A légtérben találkozhatunk kisrepülőkkel, vitorlázógépekkel, siklóernyőkkel, hőlégballonnal és sárkányrepülővel is.
Ebben az alacsony légtérben – ahol el kell helyezni a drónokat is – valamilyen szinten szükséges koordinálni a járművek mozgását.
Egy ideális UTM-rendszer egyszerre tudja betölteni védelmi funkciókat, és akár teljesen elektronikusan képes kontrollálni a civil drónok eseti légtér-engedélyezését és a repülés kontrollját.
A mesterséges intelligenciát (MI) már nem lehet semmiből kihagyni. A drónoknál milyen területeken lehet használni?
Az MI-nek és a már meglévő modelleknek köszönhetően a technológia képes lehet egy mozgásban lévő eszköz valószínű szándékát is detektálni és ezt előrejelezni, amely a védekezés és a beavatkozás módját is segítheti. Az MI ezen kívül segítheti a drónpilóták munkáját is: például a célkiválasztásban vagy célkövetésben, de említhetem még az adatfeldolgozást és az adatelemzést is. A védelmi fejlesztések és a digitalizáció a drónok esetében is kéz a kézben jár, ezért tartom különösen fontosnak, hogy a digitalizációban élenjáró 4iG leányvállalatként folytathatjuk a fejlesztőmunkát.
Július elején mutatták be a ProTAR hadi drónjukat. Mik a fejlesztési irányok, illetve mit lehet tudni a piaci célokról?
A ProTAR csapatmunkában készült, a célrepülő rendszer létrehozása során több kiemelt fejlesztési partnerünk a Genevation Aircraft Kft. és a HunMech Kft. voltak, a ProTar sárkánytest a Genevation Aircraft Kft. szellemi tulajdona. A fejlesztés tervezése 2019-ben indult el, és a teljes projekt várhatóan az idén zárul. A fejlesztés megrendelője a Magyar Honvédség Modernizációs Intézete volt, és meghatározták az elfogadható költségeket is.
Elsős orban a ProTAR F4J légvédelmi célrepülő rendszer a modern légvédelmi rakétarendszerek éles és gyakorló lövészeteinek végrehajtását támogatja, és önálló termékként, illetve komplex szolgáltatásokkal együtt is megvásárolható majd. A célanyag egyszerre lehet termék és szolgáltatás is: egy haderő megvásárolhatja és használhatja saját eljárásai szerint, de szolgáltatásként is igénybe vehető, ekkor a szolgáltató magas szintű know-how-t és intellektuális támogatást is ad a high-tech eszközökhöz.
2014 óta a Rotors & Cams Kft. tulajdonos-ügyvezetője, majd az átalakulást követően a Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatója. Több éve foglalkozik a drónok védelmi és polgári célú alkalmazásaival, valamint ezeknek a kisméretű repülő eszközöknek a biztonsági kihívásaival. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett diplomát, több mint húsz éven át végzett hivatásos katonai szolgálatot különböző beosztásokban, hazai és missziós környezetben egyaránt. Védelmi területen, valamint a drónos fejlesztések és alkalmazások során szerzett tapasztalatait szakértőként hasznosítja a drónokhoz kapcsolódó biztonsági kockázatok felmérésében, illetve kezelésében is. 2016-2018 között a Drónpilóták Országos Egyesületének alelnöke volt. 2019 óta Repülő és Légisport Szövetség Felügyelő bizottság tagja, 2021-ben pedig a Magyarországi Drón Koalíció elnökségi tagjává választották.
(Borítókép: Molnár Zsolt. Fotó: Papajcsik Péter / Index)