A hétvégén Szaúd-Arábiában rendeztek békekonferenciát, ahol a nagyhatalmak is jelen voltak, az Egyesült Államok mellett Kína és India is képviseltette magát a találkozón, ezt pedig az ukránok valóban sikerként könyvelhetik el Tarjányi Péter szerint. 

Az, hogy az ásványkincsekben gazdag országok is amellett vannak, hogy egy ilyenfajta békeegyeztetésre szükség van, komoly üzenet Oroszország felé – véli a biztonságpolitikai szakértő. Ahogy az is, hogy magát Oroszországot nem hívták meg az eseményre. Tarjányi szerint ez diplomáciai szempontból azt mutatja, hogy az agresszor állam egyre inkább elszigetelődni látszik. 

Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy Kína nem véletlenül biztosította a találkozó után „pártatlanságáról” Oroszországot, ezzel ugyanis azt kommunikálták feléjük, hogy bár ők is szeretnék, ha a háború minél előbb befejeződne, a korábban megkötött megállapodásaik továbbra sincsenek veszélyben.

Tarjányi szerint amíg a nyugati világ leginkább az orosz–ukrán konfliktussal van elfoglalva, amely ugyan Kína számára is fontos, addig őket az jobban foglalkoztatja, hogy mi történik fő riválisukkal, az Egyesült Államokkal és a Csendes-óceán térségében. Kínának ugyanis szerinte az a célja, hogy valamilyen tömbösödés mentén átvegye a kezdeményezést ezen a területen. 

Arra a kérdésre, hogyan lehet eredményes találkozót folytatni, ha éppen a háborút elindító országot nem hívják meg az eseményre, Tarjányi úgy reagált: nem lényeges, hogy az ilyen békekonferenciákon milyen döntések születnek, mert azok amúgy sem bírnak kötelező erővel Oroszország számára, ezek inkább nyomásgyakorlásra alkalmasak. 

Az ilyen események azt üzenik az orosz elit számára, hogy szűkül a mozgásterük, és hogy a szövetségeseik türelme is egyre fogy.

Ezt pedig szerinte már az oroszok is érzik, nem véletlen, hogy abból a korábbi ambíciójukból, amely arról szólt, hogy teljesen bekebelezik Ukrajnát, jócskán visszavettek az elmúlt hetek kommunikációja alapján.

Ezt bizonyítja szerint az is, hogy amíg korábban még azt hangoztatták, hogy a háború csak úgy zárulhat le, ha a Zelenszkij-kormány megbukik, és a helyére egy oroszbarát rezsim kerül, valamint ha Ukrajna demilitarizálása megtörténik, ma már ennél kevesebbel is beérnék. 

Az adásban szó esett arról is, hogy Lengyelország a napokban újabb ezer katonát küldött a belorusz határra, miután a Wagner zsoldosai közös gyakorlatot tartottak a szomszédos ország hadseregével.

Tarjányi szerint ennek az az oka, hogy Lengyelország történelme során megtapasztalta már, milyen, ha a szomszédai egyszer csak lerohanják őt, ezért a kormányzat nem tehette meg, hogy ne reagáljon az eseményekre. Ugyanakkor azt is hozzátette, mivel egy NATO-tagállamról van szó, ezért nem látja realitását annak, hogy akár a Wagner-csoport, akár a belorusz hadsereg támadást indítson ellenük. 

A műsorban téma volt még az is, hogyan értékeli az ukrán ellentámadás eddigi sikereit a biztonságpolitikai szakértő, és hogy miért várja mindkét hadviselő fél a jövőre esedékes amerikai elnökválasztás eredményét. 

A Frontvonal korábbi adásait ide kattintva tudja visszanézni.

(Borítókép: Tarjányi Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)