Új rendelet pontosítja a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló korábbi szabályokat, valamint kiegészíti a halottvizsgálat különféle előírásait is.
Szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben a halottvizsgálattal összefüggő rendeletek módosítása – vette észre a 24.hu. A változtatások a temetőkre, a temetkezésre, a boncolásra, a halottak vizsgálatáról szóló korábbi szabályokra is vonatkoznak.
Az egyik legfontosabb változás a halott azonosítására vonatkozik. Ezentúl
az elhunyt azonosítására szolgáló űrlapnak a holttest két végtagjára történő felhelyezéséről a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt gondoskodik. A szállító figyelmét külön erre a célra rendszeresített piros színű űrlap használatával kell felhívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg
– írják.
A módosítás kitér az ismeretlen személyazonosságú halottakra vonatkozó szabályozásra is. E szerint az elhunytat – ide nem értve a halva született magzatot, az élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermeket – ismeretlennek kell tekinteni, míg azonosítása nem történik meg.
Nem természetes módon bekövetkezett halál valószínűsítésekor helyszíni halottvizsgálatot csak a jogszabályban erre feljogosított orvos folytathat. Ilyenkor az „eltemettetéshez és elhamvasztáshoz szükséges engedélyt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyben eljáró hatóság állítja ki. Az engedélyezésről szóló döntés alapján a halottvizsgálati bizonyítvány vonatkozó adatait az igazságügyi szakértő vagy eseti szakértői megbízással rendelkező orvos kitölti, és lezárja a halottvizsgálati bizonyítványt”.
Ha az elhunyt eltemettetésére kötelezett nem jelentkezik, a halál okát megállapító orvos a köztemetésre illetékes település jegyzőjének küldi meg a halottvizsgálati bizonyítványt, amelyet rögzíteni kell az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszerben (eHVB) is.