Új jogszabályokban és új minősítési rendszerben reménykednek a hazai közétkeztető cégek. Állításuk szerint a jelenlegi elvárások a mindennapi gyakorlatot és a fogyasztói igényeket is figyelmen kívül hagyják. De mi várható ősztől a menzákon? Cikkünkben erre is választ adunk.
A kisebb közétkeztető vállalkozások némelyike nem tudott lépést tartani az elmúlt évek kihívásaival, a cégek sorra húzták le a rolót – többek között erről beszélt az Index megkeresésére Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának egykori vezetője kiemelte: ha a szektor helyzetét szeretnénk áttekinteni, akkor az elmúlt három évet érdemes vizsgálni, hiszen 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány miatt egyik napról a másikra drasztikusan csökkentek, valamint szűntek meg a közétkeztetők árbevételei, és csak igen hosszú idő alatt álltak helyre a megrendelések.
Ezt követően 2022 elejétől a cégeknek drasztikus költségemelkedésekkel kellett szembenézniük, ami éppen a szolgáltatásuk meghatározó költségelemét, az élelmiszereket érintette különösen érzékenyen.
Zoltai Anna arra a kérdésre, hogy milyen várakozásokkal ugranak neki a közétkeztetők az új tanévnek, úgy felelt:
„Bízunk abban, hogy a gazdasági folyamatokra ható tényezők nyugvópontra érnek, és nem kell kiszámíthatatlan hullámvasúton ülnünk, mint az elmúlt években” – mondta a KÖZSZÖV elnöke, azt ugyanakkor előrevetítette, hogy problémák minden bizonnyal most is lesznek, a megfelelő, szakképzett munkaerő biztosítása például egyre nagyobb kihívást jelent, a munkabérek tekintetében jelentős emelkedést prognosztizálnak 2024-re.
Egyébként is, de ezt figyelembe véve a vállalkozások különösen örülnek annak, hogy a nyersanyagárak vélhetően konszolidálódnak, ennek jeleit a KSH-adatok is alátámasztják, bizonyos termékcsoportok esetében máris csökkenést láthatunk.
Mindez kedvezően hathat a menza árára, a tavalyi 30 százalékos drágulás után most fokozatos mérséklődés tapasztalható.
Előfordulhat azonban, hogy a vállalkozások egy része csak jókora késéssel, mostanában tudja az áremelést érvényesíteni.
A mérték általánosságban a KSH-indexekre épül, a júliusi adatok szerint a munkahelyi és diákétkeztetés sor 29,8, az iskolai étkezés sor 33,6, az óvodai, bölcsődei étkezés 34,5, az élelmiszerek 23,1 százalékos emelkedést mutatnak.
Fontos azonban, hogy az árkövetésnek nem feltétlenül a szülők látják kárát, számos önkormányzat ugyanis részben vagy egészben magára vállalja a drasztikus költségnövekedéseket, és a fogyasztók térítési díján nem vagy az inflációnál kisebb mértékben változtat.
Ez szociálpolitikai kérdés, amit az önkormányzatoknak kell mérlegelniük. Azt azonban alá kell húzni, hogy a lakosság, a szülők számára a közétkeztetés továbbra is a legkedvezőbb áron elérhető étkeztetési forma
– nyomatékosította a KÖZSZÖV elnöke. Hozzátette: azt remélik, erre való tekintettel a jövőben nem lesznek további lemorzsolódások, sokan ráadásul szociális vagy egészségügyi okból eleve támogatottan veszik igénybe az egyébként is kedvező árú szolgáltatást. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor kialakulóban van az a fogyasztói réteg, amely magasabb árat is hajlandó lenne fizetni egy magasabb szintű szolgáltatásért.
A szektor régóta jelzi, hogy a jelenleg hatályos jogszabályokat felül kellene vizsgálni, azok ugyanis több ponton is elavultak, kifejezetten hátráltatják a vállalkozásokat, jó néhány esetben pedig egyenesen lehetetlen megfelelni az aktuális elvárásoknak.
Ráncfelvarrásra szorulna többek között a 2014-es táplálkozás-egészségügyi rendelet, kulcsprobléma a sótartalom, a korosztálytól függően 2-3,5 grammos limit betartása nem teljesíthető, jellemzően már az intézménybe érkező alapanyagok is kimerítik a megadott mennyiséget, valamint a fogyasztói igények is mást diktálnak.
A közétkeztetési szolgáltatást közbeszerzési keretek között ellátó vállalkozásoknak további nehézséget jelent az a 2020-as kormányrendelet, amelynek következtében az adminisztrációs terhek is jelentősen megnőttek.
Tudjuk, hogy a hazai, illetve rövid ellátási láncon belül megvalósuló élelmiszer-beszállítás prioritást kell hogy élvezzen. Ellentmondás azonban, hogy ez a kötelezettség nem teljes körű, csupán a piac kb. 30 százalékát – a közbeszerzés kereteiben kiszervezett közétkeztető szolgáltatókat – érinti
– mutatott rá Zoltai Anna, aki kollégáival együtt vallja, hogy még mindig a közétkeztetés a leginkább fenntartható élelmezési forma, a környezeti lábnyom csökkentése érdekében pedig újabb és újabb lépéseket tesznek.
A közétkeztetők csatlakoztak többek között a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) „Séf the World” nevet viselő diákvetélkedőjéhez, amely a heti egy húsmentes nap bevezetését népszerűsítette. A célkitűzés azért kiemelkedően fontos, mert az állati eredetű élelmiszerek komoly jelentőséggel bírnak az üvegházhatású gázok termelésében, miközben a tudomány jelen állása szerint a szükségesnél lényegesen több húst fogyasztunk.
„A másik, környezeti fenntarthatósággal összefüggő fontos törekvésünk az ételhulladék csökkentése, a pazarlás visszaszorítása, amit eddigi tapasztalataink szerint a svédasztalos tálalási forma kedvező irányban befolyásol. Ennek megvalósulásához jelentős edukáció társul, amely a fogyasztókat, a gyermekeket az ételek értékként való kezelésére sarkallja” – hangsúlyozta.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának egykori vezetője úgy véli, az egyéni akciók mellett kormányzati szinten is lépni kellene a pazarlás visszaszorítása érdekében. Példaként említette az iskolatej- és iskolagyümölcs-programot, ezek a jelenlegi jogértelmezés okán nem számíthatók be a közétkeztetéssel biztosítandó élelmiszerek körébe, ebből adódóan most a szükségletet meghaladó,
párhuzamos juttatás és pazarlás tapasztalható.
A KÖZSZÖV üdvözölné, ha a magyar táplálkozás-egészségügyi jogalkotás, valamint a hatósági felügyelet elmozdulna az Eat-Lancet Commission Bizottság által összeállított fenntartható és egészséges táplálkozási irányelvek felé.
„A Földön az élelmiszer a legerősebb eszköz az emberi egészség és a környezet fenntarthatóságának optimalizálására. A hazai rendeletünk számos pontja azonban nem áll párhuzamban ezekkel a korszerű irányelvekkel” – emelte ki Zoltai Anna.
Mint arról korábban az Indexen is írtunk, 2022 tavaszán indult el egy új minősítési rendszer, amely a KÖZSZÖV elnöke szerint nem vizsgázott jól. Emlékeztetett, 2015-ben is elstartolt egy minősítési rendszer – mely az élelmiszer-biztonságra és -minőségre fókuszált –, ám míg az sok pozitív tapasztalatot, fejlődést és előrelépést hozott, a mostaniról ez nem mondható el.
Helyes iránynak tartjuk a betegségmegelőzést célzó jogalkotói szándékot, az egészséges táplálkozás kereteinek lefektetését. Napjainkra azonban sajnos egy túlszabályozott, a mindennapi gyakorlatot és fogyasztói elvárásokat figyelmen kívül hagyó állapot alakult ki
– jelentette ki Zoltai Anna.
Kitért arra is, hogy a cégek beszámolói alapján az egyes kormányhivatalok eltérő metodikával és szakmai mélységgel minősítettek. Ennek következtében több kiváló eredmény született, ugyanakkor elmarasztalásokra, pénzbírságokra is volt példa. Az viszont mindenképpen jó hír, hogy az objektíve nem teljesíthető követelmények okán több kormányhivatal pozitív hozzáállást tanúsított, az elmarasztalás humánusabb formájaként bírság helyett figyelmeztetést alkalmazott.
A KÖZSZÖV úgy véli, mind a jogszabályokat, mind a minősítési rendszert át kell vizsgálni, méghozzá a szakmai civil szervezetekkel és közétkeztetőkkel közösen, így ugyanis a szektornak sem kellene feleslegesen izgulnia az esetleges büntetések miatt, amellett, hogy a fogyasztók is korrekt, egységes képet kaphatnának az általuk igénybe vett szolgáltatásról.
(Borítókép: Ujvári Sándor / MTI)