Az idén összesen 29 pár kék vércse rakott tojást, ami feltűnően magas számot jelent a térségben. Az állományt tovább növelte, hogy Egyházhalmán 15 pár kék vércse költött természetes gallyfészekben – közölte hétfőn a Körös-Maros Nemzeti Park. 

Mint írták, Cserebökényben a szokásosnál korábban, már május elején 111 pár kezdett költésbe.  A fiókák többsége már július közepén kirepülhetett. A legtöbb kék vércse a terület központi részén, egy tanyán költött, ahol 46 párt mértek fel. 

Legalább 110 párból álló kékvércse-állományról számoltak be a Kardoskúti Fehértó részterületén.

Megjegyezték, hogy a Kígyósi-pusztán szintén rendszeresen költenek a kék vércsék, átlagosan 5-8 pár. Az idei évben az eddigi számokat felülmúlva 10-11 párra emelkedett a költőpárok száma.

A Csanádi pusztákon a kék vércsék állományának nagyság a sokéves átlagnak megfelelő 65-75 pár körül alakult – tették hozzá.

Az uniós kékvércse-állomány nagy része hazánkban költ

Mint írtuk, a kis testű sólyomfélét a puszták védett kincsének nevezi a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az európai uniós kékvércse-állomány mintegy 40 százaléka hazánkban költ, itt is elsősorban a középső és keleti területek sík vidékein, főként az Alföldön fordul elő.

Jelenleg 1300 pár képezi a hazai állományt, de húsz évvel ezelőtt jelentősen csökkent a számuk, mindössze 600 fészket jegyeztek itthon a madarászok. A fészkelőhelyéül szolgáló fák kivágása mellett a rovarölő szerek hatása, illetve a termények megóvása érdekében a varjak irtása is negatívan befolyásolta a létszámukat.

A faj megmentése érdekében 2009-ben programot hirdettek. Ekkor választották az év madarává, valamint a fokozottan védett fajok közé emelték 500 ezer forintos eszmei értékkel. A madarászok fákat ültettek, és több ezer költőládát helyeztek ki számukra. A szakértő tájékoztatása szerint ma már négyötödük ezekben rak tojást.