A Kibeszélő vendége a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere volt, aki mesélt a művészetekhez fűződő viszonyáról, a jövő évi költségvetésről, a rekordmagas inflációról és arról, hogy mivel foglalkozott, mióta otthagyta a politikát.
Elöljáróban beszélgettünk arról, hogy szokott-e, és ha igen, milyen gyakran találkozni egykori főnökével, Bajnai Gordonnal, akinek a kormányában a pénzügyeket vitte. Mint kiderült, rendszeresen beszélnek, és kicserélik véleményüket az ország dolgairól.
Oszkó Péterről kevesen tudják, hogy gyermekkorában zongorázni tanult, sőt a gimiben alkalmai amatőr zenekarokban is játszott, innen a kötődése a kultúrához, amelyet azzal erősített meg, hogy már pénzügyminisztersége után az akkori szervező, Márta István kérésére segített a Művészetek Völgye tíznapos rendezvénysorozatot üzletileg gatyába rázni. Tehát egy olyan koncepció mentén megszervezni, hogy évente biztosított legyen a fesztivál működése, és ne kelljen folyton állami pénzekért kuncsorogni. Így az elmúlt tíz év tevékenységének eredményeként mára önfenntartó rendezvény lett az 1989-ben indult Balaton-felvidéki kezdeményezés.
Oszkó Péter szerint az atlétikai vb azért támogatandó, mert úgy kerül a fővárosba ez az egyébként rozsdaövezetben létrehozott létesítmény, hogy az ezzel megvalósuló fejlesztés szolgálja a város, az egészséges életmód és a tömegsport érdekeit is.
Nem esett nehezemre emellett kiállnom, hiszen ez egyszerre szolgálja az országimázst, egy presztízsértékű sportesemény lebonyolítását, és még több külföldit vonz Budapestre.
Nem véletlenül hangzott el nemrégiben már a főváros részéről is, hogy sikerült megkötni azokat a kompromisszumokat, amelyek mentén támogatni tudja az atlétikai vb-t, mert látszik, hogy a létesítmény hosszabb távon is fontos lesz Budapestnek.
A volt pénzügyminiszter alapvetően jónak tartja, ha nem év végén, hanem már jóval előbb van egy elfogadott költségvetés, azonban ez inkább a „békésebb időszakokban” működik. Oszkó szerint kétszer-háromszor biztos, hogy átírják a 2024-es büdzsé számait.
Szóba került a jövő évi európai parlamenti választás is, amely a volt pénzügyminiszter szerint a Fidesz oldaláról lefutott eseménynek tűnik, simábbnak, mint a 2022-es parlamenti voksolás.
Érintettük a rekordmagas hazai inflációt, amelynek eddigi kezelésében Oszkó Péter szerint borzalmas hibákat követtek el, sok rossz döntés született. A volt pénzügyér tételesen is felsorolta azokat a hibákat, amelyek szerinte biztosan löktek a dráguláson.
Oszkó Péter már nem hisz abban, hogy kormányzati oldalon lenne közös koncepció, inkább egyfajta sodródást érzékel. Akármikor kérdezik, azt mondja, a kérdés napjától nagyjából fél év múlva lehetnek meg az uniós pénzek, vagyis végeláthatatlannak tűnik egyelőre ez a folyamat. Egy kicsit a feladást érzékelni a kormány oldalán, amely abban bízik, hogy a jövő évi uniós választásokat követően megváltoznak az erőviszonyok Brüsszelben, de ez hiú ábránd.
Szerinte fura dolog összekötni, hogy a pedagógusok bérrendezésénél az uniós pénzekre várunk. Normális helyeken az állam gazdálkodja ki saját pedagógusainak bérrendezésére szánt összegeket, és nem egy másik uniós állam adófizetőjének pénzére vár.
A beszélgetés során szó volt még a következőkről:
(Borítókép: Oszkó Péter (j). Fotó: Fekete Tímea / Index)