A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) idén több fesztiválon is végzett ingyenes melanómaszűrést. A Fishing on Orfű után a Sziget Fesztiválon várták az érdeklődőket, akik a vizsgálat mellett felvilágosítást is kaptak a szakemberektől, hogyan ismerhetik fel a rosszindulatú bőrelváltozásokat, illetve milyen rizikótényezőket érdemes elkerülniük a fiataloknak. A „Keresd a rút kiskacsát” kampányuk következő állomása a szegedi SZIN lesz.
A fesztiválszűrésekre sokan látogattak el, ennek eredményeként a több mint ezer résztvevő között összesen 9 melanómás esetet fedeztek fel. A Fishing on Orfűn a vizsgálatra 415-en mentek el, közülük 3-nál azonosítottak melanómát és 10 fokozott figyelmet igénylő szabálytalan anyajegyet észleltek.
A Sziget Fesztivál Civil Sziget szekciójában a bőrgyógyászati kontroll iránt több mint 600-an érdeklődtek, a szakemberek 6 esetben találtak melanómát, és összesen 50 szabálytalan anyajegyet
– számolt be Wikonkál Norbert, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke a „Keresd a rút kiskacsát” rosszindulatú bőrelváltozások felismerésére szolgáló, fesztiválokra kitelepült kampányuk eredményéről. Az Index kérdésére elmondta, hogy a tanácsadással egybekötött kontrollra a közönség korosztályából adódóan 25-35 év közöttiek érkeztek. Melanómát magyar fiataloknál is találtak, de külföldiek is szép számmal jelentek meg a szűrésen, utóbbiaknál egy esetben javasoltak szakorvosi vizsgálatot az illető saját hazájában.
A Magyar Dermatológiai Társulatnál már tíz éven túli hagyomány a fesztiválokon történő melanómaszűrés, amit szakorvos és rezidensek jelenlétében végeznek
– fejtette ki Wikonkál Norbert, hozzátéve: mindig népszerű volt a kezdeményezés, amivel elsősorban arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a fiatalok is lehetnek érintettek. Mint fogalmazott, a problémás eseteknek javasolták a lakóhelyük szerinti illetékes bőrgyógyász mielőbbi felkeresését, a helyszínen ugyanis gyors anonim szűrést végeztek.
A korai felismerésnek nagy jelentősége van, ugyanis az adatok azt mutatják, hogy a kezdeti stádiumban megkezdett kezeléssel 98,3 százalékos az ötéves túlélési arány. Eközben ez az arány az első nyirokcsomóáttét megjelenése esetén 62,4 százalékra csökken. Ha pedig a melanóma távoli, szervi áttétet is ad, az 5 éves túlélési arány 16 százalékra zuhan, az elmúlt években megjelent korszerű terápiás megoldások ellenére is – ismertették szakemberek a melanómáról tartott online sajtótájékoztatón.
Az elmúlt húsz év alatt világszinten megduplázódott a melanómás esetek száma, míg a kétezres évek elején Magyarországon évente 1200-1400 esetet diagnosztizáltak, addig ez a szám mára megközelíti a háromezret, ugyanakkor a mortalitásban nem mutatkozik növekedés. „Ennek egyik oka, hogy több új terápiás kezelés került bevezetésre hazánkba, a másik tényező, hogy a társadalom melanómával kapcsolatos ismeretei bővültek, rendszeres szűrésre is többen járnak” – ismertették. Az adatok azonban azt mutatják, hogy minden negyedik magyar későn fordul orvoshoz, átlagosan a bőrelváltozás megjelenését követően 1,8 – 5 évvel később, ezért még mindig sokan, évente 300-400-an vesztik életüket bőrrák miatt.
A Magyar Dermatológiai Társulat a betegség felismerésére tájékoztató oldalt is létrehozott, a skindex.hu-n az érdeklődők az önvizsgálat mellett a kockázatokról is bővebb tájékoztatást kaphatnak. „Az egyik rizikótényező az UV-sugárzás, amelynek jobban ki vagyunk téve manapság” – emelte ki Gyulai Rolland, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja.
Az évente 2500 felfedezett melanómás eset számát jóval meghaladja a más típusú bőrdaganatok száma, évente 17 000 bazálsejtes karcinómát és 4500 laphámrákot diagnosztizálnak. Ezek a betegségek szintúgy megduplázódtak az elmúlt húsz év során
− tette hozzá a szegedi bőrklinika igazgatója, aki arra is kitért, hogy bizonyos betegségek és gyógyszerek is növelhetik a bőrrák kialakulásának esélyét. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a rizikócsoportba tartozóknak, a sok anyajeggyel rendelkezőknek, az időseknek, a világos bőrűeknek nem szabad megfeledkezniük a rendszeres szűrésről.
Gyulai Rolland arról is beszélt, hogy a betegség szempontjából bizonyos nemek közötti eltérést figyeltek meg, az adatok szerint a melanóma felfedezése után a férfi betegek 5 éves túlélési esélye 70 százalék, míg a nőké 80 százalék volt. A statisztika szerint a 2017–2019 között diagnosztizáltak túlélési esélye 3 százalékkal növekedett a 2011–2012-ben diagnosztizáltakéhoz képest. Mint a szakember fogalmazott, ebből a szempontból Magyarország nagyjából középmezőnyben van az európai országok sorában, a listán Ausztria, Írország, Franciaország között helyezkedik el.
„A legnagyobb kockázatot az UV-fénynek való kitettség, a szoláriumozás jelenti, de vannak olyan típusú ritkább melanómák, amelyek hátterében genetikai tényezők állnak.
Ilyen a köröm alatti, a talpon, tenyéren, vagy nyálkahártyán, akár orrüregben megjelenők. De a nemi szerveken, arcon vagy a szemen is kialakulhat.
Ezeket alacsony ismertségük miatt későbbi stádiumban fedezik fel, a betegek felénél ilyenkor már áttétek alakultak ki” – ismertette Baltás Eszter, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika egyetemi docense arról beszélt, hogy az ilyen típusú daganatok előfordulása konstans, a betegpopuláció 3,8 százalékára jellemző, az adatok szerint 10 éves túlélési esélyük 40 százalékos, az érintettek átlagéletkora pedig 65 év. A szakember elmondta, hogy a köröm alatti elváltozást sokszor kozmetikai eltérésnek, bevérzésnek tekintik, a köröm alatti terjedő hosszanti pigmentcsík pedig a ritka melanóma egyik jele lehet.
Az aszimmetrikus, felületesen terjedő pigmentfoltokat érdemes szakorvosnak megmutatni
– hívta fel a figyelmet.
A Magyar Dermatológiai Társulat „rút kiskacsa” nevű módszerével ösztönöz mindenkit, hogy havonta negyedórás önvizsgálattal szánjon időt a rendszeres ellenőrzésre.
Ilyenkor a teljes testfelületen, még a talpon, a tenyéren, az ujjak között, sőt a hajas fejbőrön is figyelni kell az elváltozásokra, ha változás figyelhető meg az anyajegy színében, alakjában, esetleg növekszik, jelentősen eltér a többitől, a „rút kiskacsával” érdemes bőrgyógyászhoz fordulni
– hangsúlyozzák kampányukban.
Mint fogalmaztak, a megelőzés egyik kulcseleme, a fényvédelem, a magas faktorszámú, bőrtípusnak megfelelő naptej, amit kétóránként vagy fürdés után újra kell kenni, valamint az UV-szűrős napszemüveg és az arcot árnyékoló kalap, sapka használata. A bőrgyógyászok továbbra is javasolják, hogy lehetőség szerint ne tartózkodjunk a napon 11–15 óra között, emellett már egyetlen alkalom szoláriumozás is növelheti a bőrrák kockázatát.
„A leégés pedig különösen veszélyes, hiszen 19 éves kor előtt 30 százalékkal növelheti a melanóma kialakulásának esélyét. A felnőttkori leégések további bőrkárosodást okozhatnak, amelyek képesek beindítani a bőr pigmentsejtjeinek rákosodását” – erre hívja fel a figyelmet a Stop Melanoma Alapítvány a középiskolások edukálását szolgáló Fekete pont kampányában. A kezdeményezés keretében több gimnáziumban bemutatták már Apajegy című kisfilmjüket, amiben egy érintett meséli el történetét. Az alapítvány elnöke, Némethné Kulisics Adél elmondta, hogy nála is fiatalon fedezték fel a melanómát, amit több mint tíz évvel ezelőtt, korai stádiumban kimetszéssel távolítottak el.
A szegedi bőrklinikán is tapasztalják, hogy egyre fiatalabbak érkeznek szűrésre, sokszor gyermekeket visznek kontrollra. Baltás Eszter szerint a gyermekeknél rutinszerűen nincs szükség erre, leginkább a születéskori nagyobb kiterjedésű anyajeggyel rendelkezőkre érdemesebb fokozott figyelmet fordítani. A gyermekeknél évente 1 melanómát fedeznek fel, jellemzően 17 év felett, ritkábban kisebbeknél, olyanoknál, akik az említett csoportba tartoznak.
(Borítókép: Magyar Dermatológiai Társulat / Facebook)