A második világháború óta a legegyértelműbb erkölcsi kérdés, hogy melyik oldalra kellene állnia Magyarországnak az orosz–ukrán konfliktusban, ennek ellenére mégis rosszul döntünk, mert az agresszort támogatjuk – jelentette ki Forgács József Ausztráliában élő szociálpszichológus az Index Konkrétan című műsorában.
Forgács József szerint Magyarország történelme valóban szerencsétlenül alakult, azonban ezért jórészt mi vagyunk a felelősök, mert bár a két világháborúból sok konzekvenciát le lehetett volna vonni, mi ezeket elmulasztottuk.
Most ugyanazt csináljuk. Megint a rossz oldalra állunk, az aljasok oldalára
– véli a szociálpszichológus, aki szerint amíg más országok látják, hogy ebben a világos erkölcsi kérdésben az ukránokat kell támogatni, addig mi az oroszok pártját fogjuk, hiába mond erről mást a magyar kormány.
A professzor úgy látja, az emberek mesevilágokban élnek, és törzsi narratívákban hisznek, de előbb-utóbb szerinte mindig a valóság győz. A probléma az, hogy minél tovább ragaszkodunk ezekhez a hazugságokhoz, annál fájdalmasabb lesz az összeütközés a valósággal. Ezt szerinte sok minden előidézheti, ám a magyar történelem során gyakran külső események hatására eszméltek rá az emberek, hogy valójában miben is élnek.
Forgács József elismerte, hogy a jelenlegi populista narratíva valóban nagyon népszerű, mert egyszerű, ezért könnyen megfogja érzelmileg az embereket, az Orbán Viktorral szemben álló liberálisoké azonban már jóval komplexebb. Ez az oka szerinte annak, hogy kevésbé sikeres is, mert az emberi gondolkodáshoz az egyszerűbb megoldások állnak közelebb.
Pedig a szociálpszichológus szerint a politikai döntésekről nem leegyszerűsítő módon kellene gondolkodnunk, hogy csináljuk ezt, mert ez a jó megoldás, a másik meg rossz, hanem csinálnunk kellene valamit, és meg kellene néznünk, hogy abból végül mennyit profitáltunk.
Forgács arra is felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy ez a fajta jelenség nemcsak a magyar miniszterelnök vagy a török elnök által képviselt populista politikában figyelhető meg, szerinte ugyanis az Egyesült Államokban uralkodó radikális feministaideológia is hasonló törzsi identitást ad az embereknek.
A baloldali és jobboldali politikai csoportszerveződésnek a pszichológiai mechanizmusai ugyanazok, csak a tartalmuk különböző.
– véli a szociálpszichológus.
A társadalmi megosztottság sem országspecifikus dolog Forgács szerint, ez nem csak a magyarokra jellemző. Az információs technológia fejlődése ugyanis világszerte nagy lökést adott a fragmentációnak, abba az irányba tolja szerinte az embereket, hogy egyre kisebb, egyre virtuálisabb csoportokban találják meg az identitásukat, ez pedig nagy problémát jelent mindannyiunk számára.
(Borítókép: Forgács József. Fotó: Hartl Nagy Tamás / Index)