Horváth Csaba zuglói polgármester alkotmányjogi panasszal támadta meg a Kúria ítéletét, amelyben helybenhagyta sajtó-helyreigazítás iránti keresetének elutasítását – szúrta ki az Index. A sérelmezett cikk szerint a luxuséletvitelű, korrupcióval meggyanúsított szocialista politikus személyesen irányította egy sok száz milliós luxusvilla építését.
A történet dióhéjban: 2022. március 18-án cikk jelent meg a TV2 tények.hu hírportálon Újabb luxusvilla köthető az MSZP-s Horváth Csabához címmel. Az írás szerint a luxuséletvitelű, korrupcióval meggyanúsított zuglói polgármester ingatlanbirodalom építésébe kezdett, és ennek keretében személyesen irányította egy több száz milliót érő luxusvilla építését, amelynek medencés kertjébe pálmafákat ültetett és gázzal fűthető üvegházakat építtetett. Horváth sajtó-helyreigazítási kérelmet küldött az alperesnek, de a kérelemnek nem tettek eleget.
A szocialista politikus május 9-én sajtó-helyreigazítás iránti keresetet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszékhez, amely június 14-én hozott ítéletében helyreigazító közlemény közzétételére, továbbá a perköltség megfizetésére kötelezte alperest és az alperesi kiadót. Az alperes ehelyett július 5-én fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú ítélettel szemben, és
a Fővárosi Ítélőtábla október 25-én megváltoztatta a törvényszék ítéletét és elutasította Horváth keresetét.
A polgármester sem hagyta annyiban a dolgot: a jogerős ítélettel szemben december 29-én felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, csakhogy a legmagasabb bírói fórum 2023. április 19-én kelt ítéletével a jogerős ítéletet fenntartotta hatályában.
Miután Horváth Csaba a bírói úton rendelkezésére álló valamennyi jogorvoslati lehetőséget kimerítette, alkotmányjogi panasszal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány augusztus 1-jén érkezett meg a Donáti utcába.
Horváth Csaba indítványa szerint az ügy azért is kiemelkedő, mert az alperesi cikkben szereplő valótlan állítások megjelenése után az átlagolvasó azt szűrhette le, hogy a felperes mint polgármestere korrupt. Ez pedig sérti a jóhírnevét, így az Alaptörvény VI. cikk (1) és IX. cikk (4) és a XXVIII. cikk (1) és (2) bekezdését is.
Az alkotmányjogi panasz szerint a bíróság abszurd módon egy sajtóperben hivatalból folytatott le bizonyítást, azonban nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy a felperes pénzkötegeket, vesztegetési pénzt vett volna át.
Az indítványozó álláspontja szerint a józan ésszel ellentétes és a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hogy a bíróság úgy utasította el keresetét, hogy pontosan megjelölte, melyek a sérelmezett közlések, ennek ellenére az eljárás során azt állapította meg, hogy „a felperes fenti nyilatkozata pontatlan; abból nem állapítható meg, hogy melyek azok a további közlések, amelyek valóságát nem ismeri el”. Így a Kúria szerint
helyesen állapította meg […] a másodfokú bíróság, hogy a cikk egésze és alapvető mondanivalója szempontjából (a felperes vagyonosodása, luxuséletmódja, az ellene indított büntetőeljárás állása) lényegtelen kérdés az, hogy milyen nemzetiségű munkavállalók dolgoztak az építkezésen, illetve, hogy ők korábban egy másik, közpénzen zajló beruházás kivitelezésén dolgoztak-e, ezért ezt a kereseti kérelmet megalapozottan utasította el.
A zuglói polgármester indítványa szerint az ítélet a jó hírnévhez való jogát és az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdését sérti, amely szerint a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. Horváth azt is megjegyezte, hogy az ítélet következtében az alperes sajtószerv az Alkotmánybíróság által megfogalmazott speciális körülmények hiányában mentesült a sajtó-helyreigazítási kötelezettség alól.