Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezetben foglaltakat – főleg a szakszervezeti tagok díjbefizetését módosító javaslatot – több érintett kritizálja. Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökét kérdeztük.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda augusztus 7-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre az állam működésének további egyszerűsítéséről szóló törvénytervezetet.
Ennek tartalmi összefoglalójában az alábbi mondatok állnak: „A törvényjavaslat célja jelentősen csökkenteni az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheit. A vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti a különböző szabályzatkészítésre kötelezettek körének szűkítése”.
„Miért növeli a kormány a közszolgálat ágazataiban dolgozó munkavállalók problémáit azzal, hogy azt tervezi, 2024. január elsejétől megszünteti a közszolgálati dolgozók szakszervezeti tagjai számára az ingyenes tagdíjlevonást? Erre szeretnénk választ kapni. Ezzel nem egyszerűsítik sem az állampolgárok, sem a vállalkozások terheit, ennek elfogadása jelentős bürokrácianövekedéssel járna, miközben a Kincstár informatikai rendszerében ez ma nem jelent többletterhet” – fogalmazott lapunk kérdésére Boros Péterné, részletezve:
Minden munkavállalónak a közszférában, aki tagja szakszervezetnek, és nincs erre vonatkozó megállapodása a munkáltatóval, megbízást kellene adnia a bankjának, hogy átutalja a szakszervezeti tagsági díjat, ami plusz bürokráciát és költséget jelentene. Eddig ez automatikusan ment, a munkavállalóra háruló pluszteher nélkül.
Ha pedig valaki a készpénzes befizetés mellett döntene, az az egyébként közszférában dolgozó szakszervezeti tisztségviselők terheit növelné, gyakorlatilag pénztári napokat kellene tartaniuk, viselve a befizetéssel járó könyvelési, bevallási, adatszolgáltatási feladatokat.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy látja, hogy a tervezet több helyen jogsértő: megsérti az egyesülési szabadságot, a módosított európai szociális chartát, az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, valamint az Alaptörvényt is, miután „a tervezett módosítás indoklása semmilyen valódi okot nem említ, hogy miért lenne szükséges és arányos mértékű a beavatkozás a szakszervezetek tevékenységébe. Adminisztratív akadály gördülne a szakszervezetek elé, ez indokolatlan és szükségtelen”.
Boros Péterné arra is rámutatott, hogy
a szabályok a nemzetközi jognak megfelelően, kiemelten védik a közszolgálat szakszervezeteit, mert ebben az esetben maga az állam a munkáltató, a munkáltató túlhatalmával szemben pedig szükség van jogi biztosítékokra. A közszolgálatban nincs megfelelő sztrájkjog sem, de valahogy a munkavállalóknak védekezniük kell a munkáltatói erőfölénnyel szemben. Egyenlő esélyeket szeretnénk, ebben nem lehet engedni.
A Független Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöksége támogatásáról biztosította az MKKSZ-t, Boros Péterné szerint ez is kellő nyomatékot ad a kérésüknek.
A szakszervezeti elnök kitért arra is, hogy a munkavédelmi törvény módosításával „a munkavédelmi tájékoztatás és tájékozódás felelőssége gyakorlatilag teljes egészében a munkavállalókra hárulna. A munkáltató egyetlen oktatási tematikával letudhatná a munkavédelmi tájékoztatást, miközben a munkavédelmi szabályok ismeretén és betartásán emberi életek múlhatnak. Ebben az esetben munkahelyi baleset után a munkáltató akár ki is bújhat a kártérítési felelősség alól”.
Boros Péterné leszögezte, ezeket a szabályokat nem lazítani kell, hanem újraértelmezni, és a komolyabb technológiai eszközök veszélyességével arányosan átértékelni, ellenőrizni.
Az MKKSZ elnöke arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a következő lépésük, aláhúzta: egyeztetést igénylő témákról van szó, ezért szeretnék felvenni a kapcsolatot a kormány illetékes tagjával.
(Borítókép: Index)