Van-e Magyarországon elég kollégiumi férőhely? Ki kerülhet be? Mennyibe kerül az albérlethez képest, és az anyagiakon túl miért éri meg? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Hegedűs Imrével, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnökével.
Jelenleg 54 ezer férőhely van az állami felsőoktatási intézmények kollégiumaiban, a jelentkezések száma alapján mintegy 5-10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség – közölte az Index megkeresésére a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke. Hegedűs Imre elmondta: a nehézséget az jelenti, hogy a hallgatói igények nagyon eltolódtak a nagy egyetemvárosok, azon belül is kifejezetten Budapest, Debrecen, Pécs és Szeged irányába, miközben számos kisebb településen a kollégiumok most sincsenek kihasználva, a szobák egy része évek óta üresen áll.
A férőhelyek kiosztásakor az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy szinte minden hallgató kétágyas szobát szeretne saját fürdőszobával, ám miután az épületek egy jelentős részét még nem alakították át ezeknek az elvárásoknak megfelelően, sokaknak csak három-négyágyas lakrész jut egy olyan emeleten, ahol csupán a folyosó végén van egy közös használatra szánt vizesblokk.
Nem csak arra van tehát szükség, hogy új kollégiumi szobák létesüljenek, a meglévőket is át kellene alakítani, a teendő rengeteg
– fogalmazott a FEKOSZ vezetője, hozzátéve, hogy közel kétszáz állami felsőoktatási kollégium van ma Magyarországon, ezek legtöbbjét át kellene vizsgálni, jó néhány intézmény ugyanis teljes körű felújításra szorulna. Megpályázható forrás azonban alig van, ám ennek ellenére több épületet jelenleg is renoválnak.
Mint ismert, tavaly több kollégista is arra panaszkodott, hogy a szállásán rendkívül hideg van, egyes állítások szerint a hőmérséklet néhol a 18 Celsius-fokot sem érte el.
Hegedűs Imre arra a kérdésre, hogy idén is szembesülhetnek-e a hallgatók ilyen problémákkal, úgy felelt:
Tudomásunk szerint a kollégiumi vezetők a tavalyi évhez hasonlóan idén is a 20-22 Celsius-fokot szorgalmazzák őszre, illetve télre, abban bízunk, hogy a fűtés sehol nem jelent majd gondot. Arról, hogy 2022 telén helyenként még a 18 Celsius-fok sem volt megoldott, minket nem tájékoztatott senki, de idén még inkább megpróbálunk erre odafigyelni
– jelentette ki, majd megjegyezte: az való igaz, hogy jó néhány kollégiumban a fűtést is korszerűsíteni kellene, a magas rezsiszámlák miatt indokolt lenne a megújuló energiaforrásokat előnyben részesíteni, de ezek kiépítése drága és időigényes folyamat.
Hegedűs Imre felidézte: idén július 26-án hirdették ki a felvételi ponthatárokat, ekkor derült fény arra, kit hova vettek fel. Az egyetemek kollégiumi felvételivel foglalkozó egységei ezután küldték ki a tájékoztatást arról, hogy a hallgatóknak milyen papírokat kell a jelentkezéshez benyújtani.
A beérkezett kérelmek nagy részét az intézmények mostanra feldolgozták, jellemzően augusztus 20-ig mindenki értesítést kap arról, hogy felvették-e vagy sem. Bekerülni továbbra is szociális alapon lehet, az elbíráláskor a család szerkezetét, anyagi helyzetét is figyelembe veszik, felsőbb éves hallgatóknál pedig a tanulmányi eredmény is mérvadó lehet.
Egy kollégiumi férőhely ára 12-35 ezer forint körül alakul országosan, ami töredéke annak, amit egy albérletért kell fizetni a hallgatóknak.
„A kedvező ár mellett a kollégium tanulmányi szempontból is kedvez az egyetemistáknak, a csoporttársak egy nagyobb közösség részeként együtt készülhetnek a vizsgákra, az így kialakuló kapcsolatrendszer pedig később is hasznos lehet” – mutatott rá a FEKOSZ elnöke.
Nem sokkal a felvételi ponthatárok kihirdetése után az ingatlan.com részletes elemzést készített arra vonatkozóan, hogy a közelgő őszi szemeszter hatására milyen mértékben ugrott meg az albérletek iráni kereslet. Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője rendhagyó berobbanásról beszélt, mint mondta, az elmúlt hetekben országosan 13 százalékkal nőtt az albérletek iránti érdeklődések száma.
Ezzel párhuzamosan 30 százalékkal több érdeklődés érkezett az eladó lakásokra a ponthatárhirdetést követő héten, amire korábban nem volt példa. Utóbbi azzal is magyarázható, hogy az egyetemisták szüleinek egy része az eladó lakások piacán látható megtorpanás és árcsökkenés miatt megnézte, a dráguló albérletek miatt érdemes-e esetleg ingatlant vásárolni. Végül az érintettek nagy része a bérlés mellett döntött, mert az eladó lakások iránti érdeklődések száma egy héttel később már visszaesett a korábbi szintre
– emelte ki.
Az albérletdömping egy darabig még egészen biztosan kitart, sok hallgató ugyanis csak akkor kezd el nézelődni, ha már fixen tudja: a kollégiumról lecsúszott.
A bérlőknek ugyanakkor mélyen zsebbe kell nyúlni, az árak ugyanis rendkívül magasak, az egyetemisták kedvenc budapesti környékén, az V, kerületben havi 250-300 ezer forinttal kell számolni, de még a kevésbé jó lokációért is átlagosan 190 ezer forintot kell fizetni, és ma már a 120-150 ezer forintos bérleti díj is kifejezetten olcsónak számít.
Vidéken kedvezőbb a helyzet, Debrecenben 150 ezer-, Szegeden 140 ezer-, Pécsett pedig 130 ezer forintos árakkal lehet találkozni.
(Borítókép: Andrea Kessler / Getty Images Hungary)